Fából vaskarika

Minden egyszerűnek látszó kérdés esetén vannak olyan részletek, amelyek az egyértelmű és rövid választ árnyalni tudják, illetve alátámasztják a szakmai, vagy célszerűségi szempontok alapján felmerülő aggályok alaposságát.

Pontosan ilyen kérdés az, hogy: rendőr egyedül elláthat gyalogos szolgálatot?

Ha röviden kívánunk válaszolni a kérdésre, akkor a válasz igen. Mi azonban inkább azokkal a bizonyos aggályokkal kívánunk foglalkozni. Most is.

Évek óta visszatérő probléma ez, merthogy a szolgálatát egyedül ellátó rendőr értelemszerűen nagyobb eséllyel kerül olyan helyzetbe, amely során intézkedésének kimenetele nem az elvárt irányba mozdul el és adott esetben ez akár a rendőr testi épségének vagy életének veszélyeztetésével járó eseményekbe torkollik.

A rendőrség – és így a szolgálatát ellátó rendőr is – az állam egyik legalizált erőszakszervezete, azaz meghatározott körülmények fennforgása esetén eljárhat állampolgárokkal szemben, kényszerintézkedést, mozgásban, szabadságban korlátozó intézkedést, adott esetben fegyverhasználatot is eredményező intézkedésre is jogosult.

A rendőrök képzését folytató képzési intézményekben az intézkedéstaktikai oktatások során az ideális helyzet, hogy az intézkedő rendőrt egy, vagy akár több társa biztosítja, védi, elősegítve ezzel az intézkedés eredményességét. Az egyedül szolgálatot ellátó rendőrnek értelemszerűen nincs biztosítása, így az önálló szolgálatra kötelezett járőrt – aki mellé nem adnak sem rendőri, sem polgári erőt (polgárőrt például), azaz járőrtársat – elöljárója veszélynek teszi ki (veszélyezteti) még akkor is, ha nem történik rendkívüli esemény a szolgálat során.

Így tehát a képzések során tanultak sok esetben nincsenek köszönő viszonyban a valósággal.

A létszámhiány miatt többször kényszerülnek az elöljárók arra, hogy egyszemélyi közterületi szolgálatra kötelezzék a rendőrt. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (BM.r.) általános rendelkezései (2-6.§-ok), továbbá a II. és III. fejezetében foglaltak (rendőri intézkedések különös szabályai illetve kényszerítő eszközök használata) megfogalmazásukban nem térnek ki külön arra, hogy adott intézkedéseket egy rendőrrel vagy csak több rendőrrel lehet-e végrehajtatni, de nyilván vannak olyan helyzetek, amelyek során egy rendőr azt nem végrehajtani, vagy már az intézkedés megkezdése előtt látszik, hogy amennyiben az intézkedés alá vonni kívánt személy(ek) nem együttműködőek, nem vetik alá magukat önként a rendőri intézkedésnek, akkor annak eredményessége nem látszik biztosítottnak.

A testi kényszer alkalmazása, vagy a bilincshasználat nyilvánvalóan (sőt nagyobb valószínűséggel) akadályba ütközhet, ha nincs meg a kellőképpen szükséges erőfölény, illetve ha az intézkedés alá vont személy ellenáll, vagy fellép az intézkedő rendőrrel szemben.

A szakmailag szükséges több személyes közterületi jelenlét kívánatos lenne, de azt sok esetben a rendőri szerv nem tudja kiállítani ezért kényszerűségből egyszemélyes közterületi szolgálatra kötelezi a rendőrt, amelyre a szolgálati szabályzat korlátozottan ad lehetőséget éppen a fenti következmények reális lehetőségére figyelemmel.

„Járőr szolgálati forma

Hírdetés

 70.§ (1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, a határterület és – jogszabályban meghatározott esetekben – a határterületen kívüli területek rendőri vagy határrendészeti ellenőrzésének, továbbá a határőrizetnek az egyik formája. A járőrözés során egy vagy több rendőr előre meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon, valamint menetvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, továbbá vízi rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.  

(2) Járőrözésre egy rendőrt lehet vezényelni a rendőrkapitányság székhelye szerinti városokban, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Egyéb településeken csak indokolt esetben lehet járőrözésre egy rendőrt vezényelni.

(3) *  A rendőr a mellé – közös végrehajtást igénylő feladat esetén – járőrtársként beosztott katonával, büntetés-végrehajtási felügyelővel, pénzügyőrrel, országgyűlési őrrel, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával, közterület-felügyelővel, fegyveres biztonsági őrrel, polgárőrrel, illetve az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó rendészeti feladatokat ellátó személyekkel együttműködve látja el a járőrözést. Ha a feladat jellege megkívánja, a rendőr járőrtársként osztható be katonai rendészeti járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára – jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.”

Vagyis az egyszemélyi járőr forma lehetőségét a BM r. korlátozza, de azt a jogalkotó nem határozta meg, hogy mit kell érteni az „indokolt esetben” kritérium alatt az „egyéb településeken”.

Álláspontunk szerint ez a szolgálati forma mindenképpen aggályos, legyen az bárhol elrendelve, függetlenül attól, hogy a BM r.-nek „köszönhetően” jogszerű szolgálat-ellátási forma.

Fából vaskarika.

Egyes rendelkezések szerint az egy személyben intézkedni köteles rendőr – ha úgy ítéli meg – nem szabad, hogy olyan intézkedést kezdjen meg, amely adott esetben a testi kényszer alkalmazását is tartalmazza, hiszen a rendőr döntési hatásköre megítélni, hogy a jogszabályban megkövetelt „erőfölény” a rendelkezésére áll-e egy személy intézkedés alá vonásakor, akár kockáztatva ezzel az intézkedés eredményes befejezését is.

4.§ (7) bek. szerint: „A rendőr intézkedése előtt felméri, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amelyekkel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az intézkedésének megkezdése előtt segítséget kér.

kicsivel később:

„40. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, a rendőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha a rendőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán a rendőri intézkedés eredményessége ezzel biztosítható. „

Magyarul: amennyiben az egy személyben járőröző rendőr intézkedni kíván, vagy intézkedési kötelezettsége van, akkor – ha úgy ítéli meg, hogy a szükséges erőfölénnyel nem rendelkezik és így az intézkedés eredményessége is megkérdőjelezhető – kötelessége segítséget kérni és így már nem egyszemélyi, hanem járőrpáros tagjaként intézkedik.

Persze kérdéses, hogy ez így mennyire reális és életszerű, mikor érkezik meg a segítség, vagy a „célszemély” vajon megvárja-e a rendőri erősítést…?… de mint tudjuk a szabály az szabály, azt be kell tartani, főleg ha jogszabály írja elő.

Szóval az igen, az lehet, hogy nem kívánatos, még akkor sem, ha jogszerű, de szükséges, még ha nem is eredményes, vagy életszerű…Ugye nem egyértelmű?!

Természetesen a fenti tájékoztató jellegű állásfoglaláson túl a körülmények részletes ismeretében pontosabb észrevételeket tudunk tenni, illetve – szükség szerint – panasszal élni, vagy bármely más módon fellépni. Keressetek minket bizalommal!


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »