Ezüstmisét ünnepeltek Nyíregyházán

Ezüstmisét ünnepeltek Nyíregyházán

Május 25-én a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban hálaadó szentmisét mutattak be az idén ezüstmisés egyházmegyés papok, Kiss Tibor, Linczenbold Levente, Maga László, Szováti Tamás és Zubály Lajos.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise főcelebránsa Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök volt, a homíliát pedig Seregély István nyugalmazott egri érsek mondta. A szentmise előtt a rekollekción Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök tartott előadást az egyházmegye papjai részére.

Seregély István érsek homíliáját az evangélium szavaival kezdete: „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon” (Mt 20,28). Minden embernek Jézus Krisztus példáját követve ezen kell dolgoznia egy életen át, hogy „zarándoklata” végén Krisztushoz hasonlónak találja az örök élet Ura. Az ezüstmisét különösképpen úgy tartják számon, mint a papi élet aktív időszakának első felét. Minden jubileum visszatekintés és előrenézés. A jubiláló papoknak emlékezni kell arra a meghívásra, amit elfogadtak 25 évvel ezelőtt, és a visszatekintés hálát ébreszt bennük azért, hogy megmaradtak hivatásukban – fogalmazott a nyugalmazott érsek.

Seregély István aktív papi évei a kommunista diktatúra idejére estek, ezért, mint mondta, voltak, akik életükkel fizettek a papi hivatásukért, de mégsem jutott eszébe senkinek, hogy a papságnak vagy az országnak hátat fordítson. Az ezüstmiséjüket ünneplők a rendszerváltás után részesültek a papság szentségében.

Lehet, hogy nagyon nehéz volt a diktatúra idején vállalkozni és megmaradni Krisztus szolgálatában, de nem volt nehezebb jó papnak lenni a diktatúra idején, mint most egy fékevesztett konzum világban, hogy el ne ragadjanak bennünket a hiábavalóságok – hangsúlyozta a főpásztor.

Hála ezért Istennek, hogy sem a modern technikának, sem a jóléti társadalomnak nem estünk áldozatul. Az viszont nagy öröm, hogy amit Jézus Krisztus képviseletéhez ajándékba kaptunk, azt osztogathatjuk ma is, mert Ő ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Gálos László jogászprofesszor egyik lelkigyakorlatán emlékezett vissza arra a pécsi egyházmegyés papra, aki irodalmi anyagot kért tőle, hogy jól prédikálhasson. Erre odaadta neki az evangéliumot, mire azt a választ kapta, hogy ma már az evangélium nem érdekli az embereket. Nekünk más mondanivalónk nincsen, csak Jézus Krisztus, akiben a mindenható Isten eleven élettel és emberi szóval megmondta, milyen legyen az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember. Az evangélium hirdetése, amivel elfogadtuk ezt a hivatást, magvetés volt akkor, és ma is az — hangsúlyozta az érsek.

Majd emlékeztetett az emberi gyengeségre, amely sokszor eluralkodik minden emberen, így a papokon is. Lisieux-i Szent Teréz példáját emelte ki, aki az élete végén is szívesen „ült le a bűnösök asztalához”, mondván, ha az Úr nem vigyázott volna rá, tőlük sokkal nagyobb gazember vált volna belőle. A jubiláló papnak tehát hálát kell adni azért, hogy Isten megtartotta őt szolgálatában, szeretetében és küldetésében.

Van egy garancia, amely segít abban, hogy megmaradjunk ezen az úton, és ez nem más, mint a mindenható Isten minden emberi bukfencet helyreállító irgalmának elfogadása. Senki számára nem fölösleges a Miatyánkban bocsánatot kérő szó, amelyet őszintévé tesz a „mi is megbocsátunk” kifejezés, mert akkor lehetünk biztosak abban, hogy a Mindenható Isten országában — ahol a Boldogasszony kivételével mindenki irgalomból részesül —, nekem is meglesz a helyem. Ez a remény, bizalom alapozza meg azt az elhatározást a jubileumi ünnepen, hogy akármi történik, megmaradunk hivatásunkban.

Ferenc pápa szava szerint bűnösök vagyunk. A pap is legyen bűnbánó, ismerje el, hogy senkitől sem jobb. Az ezüstmisésekkel együtt a saját életéért és hivatásáért hálát ad minden pap azzal a kívánsággal, hogy megmaradjanak hivatásukban. Ez a kívánság viszont nem maradhat puszta emberi óhaj, ezért imádkozni kell. A hálaadáson és a jubileumi ígéreten túl az imádság lesz tehát az az egyetlen biztos jel napról napra, hogy az emberekért életét adó Krisztus nyomában járó papként jó úton járok — fejezte be gondolatait Seregély István nyugalmazott érsek.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »