Ezt várja az MNB a következő évektől

Ezt várja az MNB a következő évektől

Idén 2,3, jövőre 2,5 százalék lehet az infláció mértéke, amely 2019-ben érheti majd el a jegybank 3 százalékos célját – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentéséből. A jegybank 2017-re és 2018-ra egyaránt 3,9 százalékos GDP-növekedéssel számol, 2019-től pedig úgy vélik, hogy lassulhat a magyar gazdaság növekedése.

Az infláció a szeptemberi várakozásunkkal összhangban 2019 második negyedévében éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket – olvasható a jelentésben. A jegybank várakozása szerint a novemberi, átmeneti emelkedés után az infláció év végére ismét megközelíti a toleranciasáv alsó szélét, majd a jövő év első hónapjaiban is hasonló szinten alakul.

Hozzátették, hogy a mérsékeltebb alapfolyamatokat várakozásaik szerint a magasabb nyersanyagárak ellensúlyozzák, így összességében a korábbi előrejelzésükkel megegyező inflációs pályára számítanak.

Középtávon az élénk belső kereslet és a dinamikus béremelkedés miatt a hazai adószűrt maginfláció fokozatos emelkedését várják.

Az MNB szerint az eurozóna mérsékelt alapfolyamatai, a historikusan alacsony szinten stabilizálódó lakossági inflációs várakozások és a munkáltatói járulék fokozatos csökkentése visszafogják az áremelkedés ütemét.

A GDP bővülése a jegybank várakozásai szerint az idei és a jövő évben is megközelíti a 4 százalékot, majd

2019-től fokozatosan lassuló növekedésre számíthatunk.

Az MNB prognózisa szerint az év végén a gazdasági növekedés tovább élénkül, ugyanakkor az éves index alakulását a munkanaphatás, valamint a mezőgazdasági kibocsátás korrekciója negatívan befolyásolja.

Hírdetés

A jegybank rövid távon a beruházások dinamikus bővülésére számít, amelyhez a vállalati beruházási alapfolyamatok erősödése, a historikusan alacsony kamatkörnyezet, a lakáspiac élénkülése, valamint az uniós forrásfelhasználás felfutása egyaránt hozzájárul. Mint írják,

a lakossági fogyasztás növekedését a dinamikus reálbéremelkedés, a magas nettó pénzügyi vagyon, a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt ösztönzik.

Hozzátették, hogy a belső kereslet növekedésének importigényéből fakadóan a nettó export rövid távon visszafogja a gazdasági növekedést.

Az előrejelzési horizont második felében az aktuális előrejelzés feltevései mellett a ciklikus tényezők kifutásával párhuzamosan a gazdasági növekedés fokozatos lassulása várható – közölte az MNB. Hozzáteszik, hogy az előrejelzési horizont végén a vállalati nagyberuházások kifutása, a külső forrásból végrehajtott állami beruházások mérséklődése, illetve a hatályos adószabályok szerint a lakásáfa visszaállítása következtében megtorpanó lakáspiaci ciklus a beruházások mérséklődését okozzák, ami hozzájárul a gazdasági növekedés lassulásához. Azonban a jelentés szerint a költségvetés a következő években élénkíti a gazdasági növekedést.

Ugyanakkor a jegybank előrejelzési horizontjának végére a növekedést támogató kormányzati intézkedések hatásai kifutnak, ezzel párhuzamosan a fiskális politika keresletszűkítő hatása dominál, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A hazai új kapacitások emelkedésével és termelőre fordulásával párhuzamosan az ipari export bővülése 2018-tól új lendületet kap, a kedvező világgazdasági konjunkturális kilátások pedig a külső kereslet élénk ütemű bővülését vetítik előre – olvasható a jelentésben.

Mindezek alapján az MNB a kivitel dinamikusabb bővülésére és az exportpiaci részesedésünk emelkedésére számít. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a kibocsátás potenciális szintje közelében alakul. Előretekintve a kibocsátási rés záródásával párhuzamosan a gazdasági növekedés szempontjából a termelékenységnek és a versenyképességnek egyre meghatározóbb szerepe lesz – zárja a reálgazdasági folyamatok összegzését az MNB Inflációs jelentése.

Tovább folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása, a növekedés idén és jövőre is megközelíti a 4 százalékot – mondta Balatoni András MNB igazgató az MNB Inflációs jelentéséről szóló sajtótájékoztatón. Kiemelte:

a lakossági jövedelmek és a fogyasztás dinamikus bővülése meghatározó marad egészen 2020-ig.

A folyó fizetési mérleg aktívuma szűkül, de tartósan fennmarad. Az MNB szakértői továbbra is arra számítanak, hogy a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon 2019 második negyedévében érkezik el. Balatoni András hozzátette: az államadósság tovább csökken, a két százalék körüli államháztartási hiány és gazdasági növekedés együttes hatására.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »