Ezt a természeti csodát eddig nem láthatta senki

Három nap kel fel és nyugszik le mindennap a röppálya egyik részén, másik részén pedig örökös nappal uralkodik egy újonnan felfedezett, különleges bolygón a Centaurus (Kentaur) csillagképben. Korábban nem találtak még a kutatók háromcsillagos rendszerben ilyen nagy pályán mozgó planétát.

A HD 131399Ab nevű bolygó egy gázóriás, négyszer nagyobb a Jupiternél, és a Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering egy háromcsillagos rendszerben. Viszonylag nagy pályán – 80 asztronómiai egységnyi (au) távolságra – kering fő csillaga körül, mely 80 százalékkal nagyobb a Napnál. A két kisebb csillag egyrészt egymás körül, másrészt a nagyobb csillag körül kering, utóbbitól legnagyobb távolságuk 300 au.

Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer.

A természet csodája

Kevin Wagner, a rendszer felfedezője, az Arizonai Egyetem kutatója elmondta: nagyon izgatott, hogy a természetnek olyan csodálatos részét láthatta, amelyet még senki korábban. „Szerintem a természet még tartogat számunkra néhány meglepetést a tarsolyában, ha tovább folytatjuk a kutatásokat” – tette hozzá. A tudós és csapata a Science című lapban mutatta be kutatásuk eredményét.

A bolygónak 550 Föld-évnyi időre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a nagyobbik csillagot. Pályája egy részén mindennap három napfelkeltét és három naplementét él át, míg az éve egynegyedét kitevő másik „évszakban” – 100-140 Föld-évnyi ideig – állandó nappal jellemzi. „Ennek a rendszernek nem szívesen tervezném meg a naptárát” – fogalmazott Daniel Apai kutató.

Különös röppálya

Eddig mindössze négy ehhez hasonló háromcsillagos rendszert fedeztek fel a szakértők, de mindegyik közül ez a bolygó rendelkezik a legnagyobb röppályával – kétszer nagyobb, mint a Plútó pályája a Nap körül. Hasonló röppálya elsősorban akkor gyakori, amikor csillag kering csillag körül, nem pedig bolygó csillag körül. „Ez az első felfedezett bolygó, amelynek röppályája hasonlít egy csillagéra” – mondta Wagner.

Bár a planéta viszonylag fiatal – a 4,5 milliárd éves Földhöz képest csak 16 millió éves –, meglehetősen eseménydús élete volt már eddig is. A tudósok vélekedése szerint feltehetően jóval kisebb röppályával rendelkezett eredetileg. Terveik szerint további kutatásokat végeznek annak kiderítésére, mennyire stabil a bolygó keringési mintája.

Felülmúlja a tudósok képzeletét is

A szakértők szerint a számítógépes szimulációkból kiderül, hogy ha a röppálya csak egy kicsivel is szélesebb lenne, a nehézségi erő miatt a bolygó kirepülne a rendszerből. Az ilyen röppálya lehet stabil, de ha csak kicsit is megváltoznak a körülmények, nagyon hamar instabillá válhat.

„Nem világos, hogyan került a bolygó ilyen széles röppályára egy ilyen különleges rendszerben, és nem tudjuk megmondani, mit jelent ez a bolygórendszerek típusainak megértése szempontjából. De az biztos, hogy sokkal nagyobb a változatosság odakint, mint azt sokan elképzelni merik. Azt tudjuk, hogy a többcsillagos rendszerben lévő bolygók sokkal kevésbé ismertek, de valószínűleg ugyanolyan gyakoriak, mint az egycsillagos rendszerben lévők” – mondta Wagner.

A HD 131399Ab egyike azon kevés extraszoláris, vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygóknak, amelyet közvetlenül egy teleszkóppal figyeltek meg. A csillagászok a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópjával (VLT) vizsgálták A legtöbb exobolygót a fény periodikus halványodásából észlelik, amikor az adott bolygó elhalad saját csillaga és a Föld között.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »