Ezért hátrált meg a Fidesz TAO-ügyben – túl sok érdeket sértett volna a csökkentés

Ezért hátrált meg a Fidesz TAO-ügyben – túl sok érdeket sértett volna a csökkentés

A sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde december végén még úgy nyilatkozott, hogy azért van szükség a csökkentésére, mert a TAO-támogatások esetében, a rendszer 2011-es bevezetése óta, a megvalósult fejlesztések eredmények következtében már nincs szükség ekkora állami támogatásra a hat kiemelt sportágnak.

A bejelentés után a hat látványsportág képviselői (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) leültek egyeztetni Orbán Viktor miniszterelnökkel, ami úgy tűnik eredményre vezetett. Gulyás Gergely ugyanis a február 8-ai kormányinfón bejelentette, hogy

“a korábbi kormányhatározatban szereplő 50 milliárd forint az infrastrukturális fejlesztésekre bőven elegendő, de a működési tao-támogatást nem tartalmazza, ezért ezt a keretet 125 milliárd forintra kell emelni.”

Az 50 milliárd forintos keret legnagyobb kárvallottja a labdarúgás lett volna. A sportág 2016-ban 41, 2017-ben pedig 37,5 milliárdhoz jutott a TAO-programból, márpedig ezek a számok elérhetetlennek tűntek volna, ha 6 sportágnak kellett volna osztoznia az 50 milliárdos kereten.

Érdemes megemlíteni, hogy mindezen felül a kormány helybenhagyta azt a módosítást is, hogy mostantól szélesítik a TAO felhasználási lehetőségeit. Bekerült a kormányrendeletbe, hogy a sportszervezetek sportcélú ingatlanok üzemeltetésére is hívhatnak le támogatást. Ezáltal a stadionok fenntartása is finanszírozható lesz a forrásból. Erre azért is szükség lehet, mert az elmúlt időben több labdarúgó együttesnek (pl. Haladás, Diósgyőr) is komoly problémát okozott az újonnan épített létesítményeik fenntartása, mivelhogy a nézőszámból keletkező csekély jegybevétel egyáltalán nem fedezte a költségeket.

A TAO-pénz közpénz

A TAO keretének ideiglenes csökkentésének hátterében az állhat, hogy a kormány is érezte, hogy az ellenőrizetlen milliárdok komoly fejtörést okozhatnak a későbbi ellenőrzések során. Muszbek Mihály sportközgazdász korábban úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy legnagyobb gond a rendszerrel az volt, hogy a TAO-pénzek elköltése egyáltalán nem volt nyomon követhető, pedig közpénznek minősül.

Így talán nem is meglepő, hogy éppen a minap, Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár 6 hónappal meghosszabbította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány pénzügyi ellenőrzését. A DK képviselője, Varju László 2 évig pereskedett, mire a bíróság kimondta, hogy a TAO-s támogatások közpénznek számítanak, így a róluk szóló elszámolások nyilvános adatok. Ám azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma elrendelte a cég további ellenőrzését az adatok ismertetése további hónapokat csúszik.

A MSZP politikusa, Bárány Balázs szerint a TAO-támogatás csökkentése a Fideszes sportvezetőket is érzékenyen érintette volna, ezért nem merte meglépni a kormányzat.

Hírdetés

„2016-ban több mint 110 milliárd forint ment a társasági adóból a költségvetés helyett sportszövetségekhez és klubokhoz, ennek fele pedig a Fidesz számára különösen fontos labdarúgáshoz. Ha a keretet betartották volna, akkor a felére csökken a vezető fideszesek csapatainak támogatása – pont akkor, amikor az új, üres stadionok üzemeltetése miatt még több pénzre, újabb milliárdokra lenne szükségük.”

Bárány Balázs hozzátette, hogy a kormány titkolózása az adatokkal utalhat rendszerszintű visszaélésekre is.

„A kormány és a Fidesz mindent elkövet, hogy véletlenül se lehessen megtudni semmit az adómilliárdok sorsáról, azok felhasználásáról. Ha valakinek nincs titkolni valója, akkor nem tartana az elszámoltatástól sem! Ezzel szemben a klubok évekig tartó pereskedést is vállalnak, csak ne kelljen kiadni semmilyen adatot.”

Újra kellene gondolni az elosztási rendszert

A Jobbik országgyűlési képviselője, Steinmetz Ádám korábbi sportolóként (2004-ben Athénben olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar vízilabda-válogatott tagjaként) testközelből tapasztalhatta meg, hogy a TAO-rendszer hogyan duzzasztotta fel a látványsportok egyesületeinek költségvetését. Steinmetz szerint a rendszer alapja nem rossz, de mostanára túlságosan is a TAO-támogatásokon múlik a magyar sport működőképessége, nincs semmilyen koncepció arra az esetre, ha egyszer megszűnik ez a fajta támogatás.

A TAO-támogatással van lélegeztetőgépre kapcsolva a hazai sport

– emelte ki Steinmetz Ádám

Steinmetz kiemelte, hogy a TAO-rendszer önmagában nem lenne rossz, mivel a sportegyesületek érdekeltté váltak abban, hogy minél több utánpótláskorú gyermek sportoljon náluk, amelynek köszönhetően egyre több gyermek sportol idehaza. Példának okáért említette, hogy olyan helyeken is vízilabdáznak már, ahol eddig nem volt semmilyen bázisa a sportágnak.

Az elosztási rendszert ugyanakkor igazságtalannak tartja. (A labdarúgás kapja a támogatások 35-40 százalékát, míg a maradék a másik 5 sportágnak jut -szerk.) Holott a magyar futball nem teljesít eredményesen, ráadásul a pályákon drága légiósok futballoznak. A magyar fiatalok pedig sokszor még a kispadra sem férnek fel.

Eltelt hét év, és az utánpótlásba befektetett energiának és tőkének már réges-rég kamatoznia kellene

– fogalmazott Steinmetz.

A jobbik politikusa hozzátette, hogy eredményességen alapuló támogatási rendszert kellene létrehozni. Másfelől, mivel a Tao-pénz közpénznek számít, jóval átláthatóbbá kellene tenni az összegek felhasználását. A pályázatok elbírálását szakemberekre kellene bízni, akik mögött semmilyen politikai háttér nincs. Steinmetz leszögezte, hogy óriási probléma, hogy az infrastrukturális -és a létesítményfejlesztés terén például nem gondolnak a megújuló energiaforrásokra, amelyeknek köszönhetően például olcsóbban lehetne fenntartani a sportlétesítményeket.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »