Ez volt tavaly a magyar valóság

Ez volt tavaly a magyar valóság

A magyarok 25,6 százaléka, összesen több mint 2,5 millióan éltek szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve 2017-ben – áll az Eurostat legfrissebb jelentésében. Ez azért is érdekes, mert a gazdasági adatok gyakorlatilag teljesen mást tükröznek.

A magyar népesség 25,6 százaléka élt 2017-ben szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten. A probléma a nők 26,1 százalékát érintette, míg a férfiak körében ugyanez 25 százalékot tett ki. A 18 évnél fiatalabbak 31,6 százaléka, míg a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékának kellett megküzdenie a jelenséggel – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adataiból.

A hivatal infografikája, amelyen egyébként az Európai Unió többi országának az adatai is láthatók, megmutatta emellett azt is, hogy a felnőtt korú munkavállalók, illetve munkanélküliek milyen arányban voltak érintettek: amíg az alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve.

Ahogyan arról már korábban írtunk, a Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.

Nem árt tisztázni, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség pontosan miből fakad, vagyis az Eurostat milyen szempontokat vett figyelembe ezzel kapcsolatos statisztikája elkészítésekor:

Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába.

Ez alapján érdekes lehet a Központi Statisztikai Hivatal 2017 -es átlagbérekre vonatkozó kimutatása. Eszerint ebben az évben a bruttó átlagkereset 297 000 forint volt, amely nettó 197 500 forintnak felelt meg. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 205 400 forintot tehetett ki. A magyar bérnövekedéseket tekintve ez egyébként egy erős év volt, miután január kivételével

minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A keresetek mellett érdemes tisztában lenni az infláció mértékével is. Az év egészében az élelmiszerekért 2,8 százalékkal kellett magasabb árat fizetni. A legnagyobb mértékben 2017-ben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni tavaly.

Végül ami a munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat.

A fenti makrogazdasági adatok nem rosszak, sőt, de a statisztikák szerint mégis minden negyedik magyart eléri a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől való félelem. Ez az EU-ban is komoly probléma, hiszen 112,9 millió lakosát érinti. Az Eurostat néhány érdekesebb adata pedig még inkább alátámasztja ezt. A 2017-es becsült adatok szerint:

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »