Ez okozhatja az Alzheimert

ÉletmódVilág

Az időskori rohamos mentális leépülést okozó Alzheimer közvetlen okára még nem jöttek rá a tudósok, a gyógyítás módja is ismeretlen. Most azonban újabb felfedezés született, ha helyesnek bizonyul, új irányt adhat a kutatásnak.

A béta-amiloid nevű fehérje lehet a kulcs – írja a Magyar Nemzet. A jelenleg elfogadott nézet erről a fehérjéről az, hogy semmilyen hasznos funkciója nincs a szervezetben. Az idegrendszer sejtjei termelik, de hogy miért, azt eddig nem lehetett tudni, bár egyesek úgy gondolták, hogy az anyagcsere szükségtelen mellékterméke. Azt is tudni lehetett, hogy időskorban hajlamos felhalmozódni az agyban.

Ha túl sok képződik belőle, úgynevezett plakkokat, foltszerű lerakódásokat képez az idegsejtek nyúlványainak és kapcsolódási pontjainak a felületén. A tudósok feltételezése szerint ezeknek a plakkoknak az idegméreghatása okozza az idegsejtek tömeges halálát, és a gondolkodásbéli képességek gyors és visszavonhatatlan csökkenését.

Eddig tanácstalanok voltak a tudósok a béta-amiloid képződésével kapcsolatban. Sokuk azonban nem volt hajlandó elfogadni, hogy mindenféle feladat nélkül termelődne a fehérje. A Harvard Egyetem és a massachusettsi közkórház kutatói arra jutottak, hogy van szerepe, méghozzá éppen az agy védekezőrendszerében – írja a Scientific American magazin.

A kutatóknak feltűnt, hogy a béta-amiloid szerkezete nagyon hasonlít egy másik fehérje, az LL–37 struktúrájára. Ennek a proteinnek már régóta ismeretes funkciója, hogy harcol a központi idegrendszert támadó kórokozók ellen, és figyelmezteti a környező sejteket a veszélyre. A szerkezeti hasonlóságon túl az LL–37 viselkedése is a béta-amiloidra emlékeztet, ugyanis ez is plakkokat képezhet az idegrostokon, amelyek csapdába ejtik az idegsejteket támadó kórokozókat, de ha túl sok képződik belőlük, ezek is károsak lehetnek.

A Harvard kutatói először sejtkultúrákat vizsgáltak. Emberi és hörcsögből származó, eltérő mennyiségű béta-amiloidot termelő sejteket fertőztek meg Candida gombával. Az emiatt képződő sok amiloid segítette a sejteket a védekezésben, közülük kevesebb fertőződött meg ugyanannyi idő alatt. Ezután a feltételezésüket állatmodelleken, genetikailag módosított fonálférgeken és egereken is tesztelték.

Kétféle kísérletiállat-csoportot hoztak létre. Az egyik csoportban azok voltak, amelyek túl sok emberi béta-amiloidot termelnek, a másikban pedig azok, amelyek egyáltalán nem termelnek ilyen fehérjét. Az amiloidból sokat tartalmazó fonálférgek túlélése kétszer olyan hosszú volt a gombafertőzés után, mint a fehérje nélkülieké. A kísérleti egerek hasonló eredményt hoztak. A béta-amiloid hatására a szalmonellabaktériummal fertőzött, és így agyhártyagyulladásban szenvedő rágcsálók is kétszer tovább maradtak életben.

A kísérleti állatok idegsejtjein azonban a kísérlet során rendkívül gyorsan jelentek meg a béta-amiloid-lerakódások. Ezek alig negyvennyolc óra alatt feltűntek, ez pedig sokkolta a kutatókat. Korábban azt gondolták, hogy a plakkok kiépüléséhez hosszú évekre van szükség.

A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Tünetei a feledékenység, az ítélőképesség romlása, a személyiség megváltozása. A betegek nem képesek már absztrakt gondolkodásra, és a mindennapi rutin feladataikat sem tudják elvégezni.

Minden egyes lerakódás közepén kórokozók voltak, amely tovább erősíti azt az elméletet, hogy ezek valós funkciója a fertőzésmegelőzés. Az már korábban is ismert volt, hogy bizonyos fertőzések, például az influenza vagy a herpesz növelhetik a sejtek béta-amiloid-termelését, de erről a funkcióról eddig nem tudtak.

Jelenleg mindez csak egy a sok Alzheimer-kórral kapcsolatos elmélet közül. Maguk a kutatók sem számítanak arra, hogy könnyű lesz meggyőzni a tudományos közösséget igazukról. Az sem világos egyelőre, hogy e felismerés hogyan segítheti a hatékony gyógymód kifejlesztését.

Mivel a hasonló LL–37 fehérje a veleszületett immunrendszer eleme, logikusnak tűnik, hogy a béta-amiloid is a védekezőrendszer ezen ágában játszik szerepet. Ha a vegyület tényleg fontos feladatot tölt be az immunrendszerben, az sem biztos, hogy teljes kiiktatása nem okoz-e nagyobb kárt, mit maga a probléma.

View the full image Forrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »