Ez lesz a világ legnagyobb városa

Jelenleg 7,2 milliárd ember él a Földön, 2050-re várhatóan 2,5 milliárddal gyarapodunk, kb. 9,5-9,7 milliárdra, a városlakók több mint fele félmilliós lélekszámúnál kisebb városban él. Több milliós városból már az 1955-ben sem volt hiány, de  2015-re már a hetvenet is meghaladta a megapoliszok száma, de 1955-ben csak 2 város rendelkezett 10 milliót meghaladó népességgel, most már 8 metropoliszban található 20 milliónál több lakó. Csakhogy a gazdasági és demográfiai folyamatok miatt nem ugyanazok a városok nőnek a leggyorsabban  – és a legnagyobbra – mint a 20. században gondolhattuk. A 20. századi toplistából ugyanis most csak kettő került fel a mostani szupergyorsan növekvő városok közé, derült ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) által közzétett ENSZ-adatokból, melyet az Urbanisation Project keretében gyűjtöttek.

Más toplista rajzolódik ki azonban, ha azt vesszük alapul, mely városok nőttek a leggyorsabban – de nem feltétlenül kerültek be a legnagyobbak közé. Sencsen, mely a Kínába kihelyezett termelés fellegvára 1950-ben még csak egy kis halászfalu volt 3148 lakóval. Most 12 millióan lakják.

Meglepően kicsi a vidéki falukban és településeken élők aránya. Európában a lakosság 73 %-a él városokban, Dél-Amerikában 83 %, Észak-Amerikában 82 %.

Afrika és Ázsia lakosságát hagyományosan falusiak alkotják, de mindkét földrészben gyorsan közelíti az 50 százalékos határértéket a városlakók aránya. Hamarosan ők lesznek többségben.

1960-ban a Szahara alatti Afrika egyetlen olyan várossal bírt, melyben több mint egymillióan éltek. Ez volt Johannesburg. 1970-re már négy nagyvárosa volt, 2010-ben 33.

London és New York egyaránt 9-10 emberrel gyarapodik óránként. (Azt nem közlik a statisztikusok, hogy ez a gyerekszületéseket és a bevándorlásokat, a letelepedési engedélyt megkapó egyéneket is magában foglalja-e, de vélhetően igen.) Londonban 8,6 millióan élnek. Mumbai óránként 51 emberrel gyarapodik, Delhi 79 fővel.

Mégis megéri

2012-ben a Föld lakosságának 33 százaléka élt városokban, 2050-re ez az arány várhatóan meghaladja a 70 százalékot. Ez irdatlanul nagy logisztikai kihívásokat jelent és nagy tehertételt ró a környezetre. Elemzők szerint azonban nemzetgazdasági szempontból megéri élénkíteni a városiasodást: 2012-ben a gazdasági termelőtevékenység 55 százaléka városokban zajlott. Sőt a milliárdosok száma is az új megapoliszokban nő a leggyorsabban. Ma már Peking a legtöbb milliárdos lakost magának mondó város. A listán lehagyta New Yorkot, eddig hagyományos ott lakott a legtöbb krőzus. A Földön összesen 2188 milliárdos él, közülük Pekingben él 100, míg New Yorkban már “csak” 95. De országos szinten is legyőzte Kína az Egyesült Államokat a milliárdosok számát illetően.

A világ legnagyobb városai 1955-ben

Tokió 13,71 M

New York + Newark 13,22 M

Oszaka 8,62 M

London 8,28 M

Párizs 6,8 M

Sanghaj 5,85 M

Buenos Aires 5,8 M

Moszkva 5,75 M

Chicago 5,56 M

Los Angeles + Long Beach + Santa Ana 5,15 M

A legnagyobb városok 2015-ben

Tokió 38 M

Delhi 25,7 M

Sanghaj 23,74 M

Sao Paulo 21,07 M

Mumbai 21,04 M

Mexikóváros 21 M

Peking 20,38 M

Oszaka 20,24 M

Kairó 18,77 M

New York + Newark 18,59 M

A legnagyobb városok 2050-ben

Mumbai 42,4 M

Delhi 36,2 M

Dakka 35,2 M

Kinshasa 35 M

Kalkutta 33 M

Lagosz 32,6 M

Tokió 32,6 M

Karacsi 31,7 M

New York 24,8 M

Mexikóváros 24,3 M

A jelenlegi demográfiai folyamatok alapján 2070-re Kinshasa lesz a világ legnagyobb városa.

forrás: piacesprofit.hu


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »