„Ez a törvény ellenünk készült” – véleményezhették a kettős állampolgársági törvényt

„Ez a törvény ellenünk készült” – véleményezhették a kettős állampolgársági törvényt

Ondrej Dostál nem adja fel. Az előző parlamenti ciklusban évente, azaz négy alkalommal terjesztette a parlament elé a kettős állampolgárságról szóló 2010-ben elfogadott törvény módosítását, mely a korábbi törvény helyreállítását célozta. A februári parlamenti választásokon az SaS listáján bejutott parlamenti képviselő újból nekifut – a véleménye szerint – alkotmánysértő törvény módosításának.

Áprilisban az emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős parlamenti bizottság elnökének megválasztott Dostál újfent kezdeményezte a jelenleg hatályban lévő, kettős állampolgárságról szóló törvény módosítását, mely a jelenlegi kormány programjában is szerepel.

„Tíz év után itt az esély, hogy az út végére érjünk. Tíz év után végre lezárhatjuk az állampolgársági kálváriát. Ennek érdekében Ondrej Dostállal, Radovan Kazdával, Ján Benčíkkel és Slavomíra Henčekovával közösen véleményeztük a tervezett törvénymódosítást. Lényegében a 2010 előtti állapotot kívánjuk visszaállítani, hogy az állam senkit ne foszthasson meg állampolgárságától” – ezt már Nagy Dávid ügyvéd nyilatkozta portálunknak, aki szakmai tudásával járult hozzá a törvénymódosítás véleményezéséhez.

Mint megtudtuk, a későbbiekben lesz még mód arra, hogy további képviselők csatlakozzanak hozzá.

„Reménnyel tölt el, hogy azok a képviselők, akik már most a nevüket adták ehhez a korai kezdeményezéshez, végig is viszik, és a későbbiekben, amikor a parlament elé kerül véleményezésre, is kiállnak mellette” – nyilatkozta Nagy Dávid, aki szerint helyes a kormány igyekezete, hogy változtasson a törvényen, de attól tart, céljuk a jelenlegi gyakorlat kodifikálása.

Jelenleg ugyanis, aki rendelkezik külföldi lakhellyel (pl. lakcímkártya) egy belügyminiszteri rendelet alapján visszakaphatja a tőle megvont szlovák állampolgárságát. Mint ismert, még Robert Kaliňák belügyminiszter működése alatt és azóta is kivételt alkalmaznak az illetékes járási hivatalok.

„Maradva a magyarországi példánál, ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az illető egyszerűsített honosítási eljárás keretein belül kérvényezi a magyar állampolgárságot, megkapja azt, bejelenti az adott járási hivatalban és egyidejűleg tudatja, hogy rendelkezik magyarországi lakhellyel. Ilyenkor elveszíti a szlovák állampolgárságát, mivel megvonják tőle, de körülbelül egy hónap múlva visszakapja azt. Azért megjegyezném, ez minden esetben az illetékes szerv szabad elbírálásán múlik, tehát nem működik automatikusan” – húzta alá.

Nagy Dávid szerint, amennyiben ezt a módosítást fogadja el a jelenlegi kormány, akkor az a szlovák állampolgár, aki igazolni tudja, hogy külföldön él, már eleve nem veszíti majd el a szlovák állampolgárságát. „Ez segít a brexiteseken, de rajtunk, felvidéki magyarokon nem” – tette hozzá.

Hírdetés

„Ez a törvény miattunk jött létre. Ez a törvény ellenünk készült. Reakcióként az egyszerűsített honosítási eljárás törvényére. 2010-ben ez a törvénymódosítás gyorsított eljárásban került elfogadásra, melynek egyébként pontosan szabályozott keretei vannak, ezeket a parlament házirendje is meghatározza. Ilyen például a veszélyhelyzet, amikor gyorsan kell cselekedni: gazdasági összeomlás, háborús állapot, vagy a legutóbbi járványügyi helyzet. Ebben az esetben azonban semmi ehhez hasonló nem állt fenn, mégis gyorsított eljárásban fogadták el ezt a törvényt” – emlékeztetett Nagy Dávid.

Véleménye szerint, ha a jelenleg is bevett gyakorlatként működő belügyminiszteri rendelet által alkalmazható kivétellel módosítják a törvényt, akkor a jelenlegi kormány is megerősíti, hogy a törvény ellenünk, felvidéki magyarok ellen irányul.

– magyarázta. Bár Európában nem egyedülálló, hogy tilos a kettős állampolgárság, mégis úgy látja, egyediségét épp az adja, hogy pontosan látni, mire fel született ez a törvény.

Kérdésünkre válaszolva elmondta, egyelőre nincs rá módjuk a szlovák szerveknek, hogy megtudják, vagy Magyarországról esetleg hivatalosan kikérjék, hogy ki magyar állampolgár és ki nem. „Persze ez nem jelenti azt, hogy ez nem változhat” – tette hozzá gyorsan.

– foglalta össze az ügyvéd. Ebben az esetben is érvényes az az általános szabály, hogy akinek tudomása van a törvénysértésről, azt köteles jelenteni. „Szóval, aki felvette más ország állampolgárságát, de nem jelenti be a hivatalos szerveknél, kockáztatja a 3300 eurós bírságot, ha kiderül. A törvény ugyan határidőt nem szab meg a bejelentéshez, de feltünteti, hogy haladéktalanul, ami a gyakorlatban 3 napot jelent” – magyarázta.

Nagy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy teljes egészében nincs tiltva a kettős állampolgárság. „Bármilyen más módon lehet kettős állampolgársága egy szlovák állampolgárnak. Nincs tiltva máshogy, csak ebben a formában. Most már a külhoni szlovákság részére is szeretnék bevezetni a kettős állampolgárság lehetőségét. Innentől még érthetetlenebb, hogy ezt az esetet miért szankcionálják, ha fordítva pedig alkalmazni szeretnék a külhoni szlovákság felé” – jegyezte meg.

Arra a kérdésünkre, vajon miért küzd Ondrej Dostál ilyen kitartóan a 2010-ig érvényes jogi helyzet helyreállításáért, Nagy úgy fogalmazott, a képviselőt az igazságérzete hajtja.

– emelte ki.

Ügyvédi tapasztalatai alapján kértük, mondja el, vajon mitől fél a mindenkori szlovák kormány. „Mi történne, ha holnaptól a félmilliós felvidéki magyarság magyar állampolgár is lenne? Nem történne semmi. Legfeljebb annyi, hogy szavazhatnának a magyarországi parlamenti választásokon. Vagy egy újabb határzár esetén megkönnyítené a felvidéki magyarok életét. Tíz éve foglalkozom ezzel, és még nem jutottam el oda, hogy látnám, érteném, miben károsulna Szlovákia ez által” – fogalmazott


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »