Ez a felfedezés átalakítja a rákról alkotott képünk

A rák legrégebbi, 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősemberi csontkövületen Dél-Afrika egy barlangjában – számolt be a BBC News.

Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.

A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják.

Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt neandervölgyitől származik.

Az emberiség bölcsője

A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel. A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki.

Annak ellenére, hogy a rák különböző formáit számos ősi emberelődnél megtalálták, sokan vélik úgy, hogy a rosszindulatú daganat kizárólag a modern társadalom problémája. A Witwatersrandi Egyetem kutatója, Edward Odes elmondta a BBC-nek, hogy a modern orvostudomány képviselői között is vannak, akik szerint a rákot a modern életmód és környezet okozza. „Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza” – jelentette ki Odes.

Patrick Randolph-Quinney, a Közép-lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.

A modern kor katalizálja a veszélyt

A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét. „Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei” – magyarázta Randolph-Quinney.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »