Exkluzív! Richard Rybníček a Körképnek: Nem félek az autonómiától

Jónevű agytrösztöt vezetett, majd a JOJ TV, később a közszolgálati televízió vezérigazgatója lett. 2010-től a megyei jogú Trencsén polgármestere, akit legutóbb 71 százalékkal újraválasztottak. A napokban jelentette be, hogy pártot alapít. Konkrét elképzelésére a magyarok is felkapták a fejüket. Az ország területi felosztására vonatkozó javaslata alapjaiban változtatná meg a jelenlegi viszonyrendszert. A Körkép.sk Szlovákia talán következő miniszterelnökével, Richard Rybníčekkel beszélgetett.

 

Új politikai projektet hirdetett, melynek lényege az ország új területi felosztása. Ez az ún. 2005-ös megyei változat, vagy valami újra számíthatunk Öntől?

 

Jelen pillanatban a 2005-ös változatból indulok ki, mint háttéranyagból, melyet helyesnek tartok. Szakértőkkel még át kell tekintenünk az utolsó 10-15 év alakulását, hogy lehet-e még valamin változtatni, vagy sem. Mert nem csak új megyékről beszélünk, hanem városközpontok kialakításáról is. Hogy az önkormányzati reformon keresztül a községek közös székhelyen keresztül működjenek együtt.

 

Nem azt mondom, hogy rögtön össze kell vonni őket, hanem hogy homogénebben működjenek. Hogy a 15+1 vagy a 16+1-es változat lesz-e a befutó, még kérdéses. Ez még változhat. De az alapja a 2005-ös verzió.

 

Olvasóink felfigyeltek a koncepció indoklására is. Történelmi régiók kialakításáról beszél, melyek már korábban is léteztek. A legutóbbi megyei felosztás viszont éppen ezen bukott el. Hogy hogy újra felmerült ez az indok?

 

Tudja, én nem félek az itteni emberektől. Nem félek a romáktól, nem félek a magyaroktól, nem félek a többi nemzetiségtől sem. Az önkormányzatban eltöltött hat év alatt rájöttem, hogy a helyi emberek tudják a legjobban működtetni a régiót, ahol élnek. Ők értik a legjobban a helyi dolgokat, és inspirációt jelenthetnek a többi régió számára.

 

Richard Rybníček koncepciójáról bővebben itt írtunk.

 

Szlovákiában 24 nyelvjárást ismerünk. A sokszínűség az ország legnagyobb ereje. Értem, hogy legutóbb éppen ezen bukott meg. Bizonyára kapok majd kritikát az SNS-től (szerk. meg. Szlovák Nemzeti Párt) és bizonyára sokan újra megnyitják majd a régi témákat. De a 21. században élünk, 2016-ban. Meggyőződésem, hogy vagyunk annyira fejlettek és együtt tudunk élni Szlovákiában. Kölcsönösen inspirálni egymást, segíteni egymásnak, közös erővel fejlődni. Biztosan lesz ellenszél, de én nem félek a témától. Épp ellenkezőleg, hiszek benne.

 

Mit mond azoknak, akik szerint a megerősített helyi hatáskörök által önálló életre kelhetnek ezek a területek, a magyarok pedig akár el is szakadhatnak?

 

Az ország területi egységét természetesen meg kell őrizni, ez az Alkotmány szerint is érinthetetlen. De gondoljon bele, Dunaszerdahely, Komárom polgármestere ma 4100 hatáskörrel rendelkezik. Hiszen már ma is önálló életet élnek, mivel szerencsére decentralizált országban élünk. Az egyes régiók már ma is rengeteg hatáskörrel rendelkeznek.

 

Az ország új területi felosztásáról szóló javaslat. Kép: konzervativizmus.sk

 

A polgármesterek sok mindenről dönthetnek, beleértve az építkezési engedélyeket és sok más dolgot is. És egyelőre működik. De úgy gondolom, hogy még jobban működhetne, mivel az országnak sok olyan igazgatási területe van, melyekről nem központilag kellene dönteni. Legyen ez a kultúra, vagy az egészségügy hatásköre, melyet lejuttathatnánk helyi szintekre és gazdagíthatják az országot, mert valami újat hoz.

 

“Nem félek a magyar területek elszakadásától.”

 

Nem félek a magyar területek elszakadásától. Meggyőződésem, hogy az ember, ahol jól él és jól érzi magát, onnan nem akar elmenni és szeretne ott maradni.

 

Másrészt minden ambícióval, mely esetleg valamelyik terület elszakadásához vezetne, az állam meg tud vele birkózni. Hiszen védelmi, biztonsági szempontból továbbra is erős marad, a területi egységnek pedig meg kell maradnia.

 

Az egyes régiókat kantonoknak nevezi. Ezek az autonómia valamilyen formáját testesítenék meg helyi szinteken?

 

Nevezzük kantonoknak vagy megyéknek, az önrendelkezés bizonyos szintjét jelentik. Hogy azt valaki autonómiának vagy önkormányzatiságnak nevezi, ugyanaz. Azt jelenti, hogy mi magunk igazgatjuk a saját területünket, ahol élünk. Amit nem tudunk magunk irányítani, azt átruházzuk a megyére. Amit pedig a megye nem tud irányítani, azt átruházza az államra. Ma önkormányzatokról beszélünk, melyek lényegében bizonyos autonómiát jelentenek. Nincs semmilyen félelmem ettől.

 

“A megyei felosztás természetellenes. Mert a félelem vezérelte politikum győzött a magyar kisebbséggel szemben.”

 

Egyértelműen kimondja, hogy a jelenlegi területi felosztás nem működik. Ennek oka, hogy az utolsó önkormányzati reformnál természetellenesen lettek kialakítva a régiók?

 

Pontosan. Főleg a megyei felosztás természetellenes. Mert a félelem vezérelte politikum győzött a magyar kisebbséggel szemben. Az eredmény pedig az, hogy az emberek nem tudnak azonosulni a megyékkel, mert azok semmit nem mondanak a számukra. Kérdezem öntől, hogyan tud úgy élni valaki olyan környezetben, amely semmit nem jelent neki?

 

 

Meggyőződésem, hogy ezen változtatni kell, és visszatérni oda, ami korábban már működött. Semmi újat nem találok fel.

 

Hogyan akar ehhez szövetségeseket találni?

 

Programot készítünk, melyhez megpróbálunk országos támogatottságot szerezni. Azért, hogy adott időben elmondhassam az embereknek, van egy csapat, mely pártot alapít konkrét programunk alapján, melyet bemutattam önöknek, a reformunknak pedig esélye van a sikerre.

 

Ez az út, a tartalmon keresztül. Nem pedig, hogy mindenáron konzervatív, keresztény, ilyen vagy olyan akarok lenni. Konkrét programmal állunk elő, mellyel az emberek azonosulhatnak. És ha azonosulnak vele, meggyőződésem, hogy erősek lehetünk.

 

A területi felosztás mellett az önkormányzati reformról is beszél. 2900 önkormányzat helyett 160 városközpontot szeretne létrehozni. Miért gondolja, hogy a halak kieresztik a halastó vizét?

 

Nem feltételezem, hogy kieresztik. Azt gondolom, hogy kemény harc lesz, és biztosan nem talál teljes támogatásra. De higgye el, hogy a ZMOS tagjaként (szerk. megj. Szlovákiai Városok és Falvak Társulása) ma látom, hogy 2900 embernek konkrét tapasztalata van önkormányzati szinten a városok és falvak irányításával. És garantálom Önnek, hogy ma sok kis község polgármestere látja, hogy a jövőben kénytelenek lesznek nagyobb egységeket kialakítani.

 

Olvasd el Rybníčekről szóló korábbi cikkünket itt.

 

Ugyanakkor be kell biztosítani számukra, hogy az identitásuk megmarad, szokásaikat és minden mást megőrizhetnek. Hogy olyan területen működhessenek, mely gazdaságilag megfelelőbb a számukra és gyorsabban elintézik mindazt, amit szeretnének.

 

Kép: ondrej.kvasnica.info

 

Sok községnek ma nincs pénze, nyomorog. Teljesen felesleges számukra a 4100 hatáskör, ha nincs mivel irányítani ezeket, mert kevesen vannak. Meggyőződésen, hogy beszélnünk kell erről a ZMOS-ban. A kis községek polgármesterei fel vannak készülve erre a folyamatra. Mert saját maguk látják, hogy ilyen formában tovább semmi értelme. Hiszem, hogy sikeres leszek.

 

Vannak a ZMOS-ban szövetségesei? Beszélt már valakivel a tervezetéről Dél-Szlovákiában?

 

Mindez még előttem van. Egyelőre még tényleg az elején járok. Rakom össze az alapfilozófiát, és azon leszek, hogy a ZMOS támogatását is elnyerjem.

 

Tudja, az olyan szervezeteket, mint a ZMOS, a Városok Uniója és más közösségeket is szeretnék bevonni a program kialakításába. Mert az egyedüli esély arra, hogy változtassunk az országon, hogy olyan közösségeket vonunk be a döntéshozatalba, akik látják, hogy van esély és lehetőség a döntések befolyásolására és meg is tudják valósítani. Ez a legfontosabb számomra.

 

“A kétkamarás parlament a legszimpatikusabb számomra.”

 

A választási rendszert is megváltoztatná. Vázolná röviden, hogyan?

 

A kétkamarás parlament a legszimpatikusabb számomra. De nem egymástól elkülönítve, hanem két kamarában. Azaz ugyanabban az ülésteremben két csoport képviselő ülne. Az egyiket arányos választási rendszerben választanák pártlisták alapján, a másikat többségi rendszerben, a régiókból.

 

Richard Rybníček. Kép: .týždeň

 

Ezáltal kölcsönös ellenőrzés alatt lennének a pártok illetve a régióból megválasztottak a törvényalkotási folyamatban. Azt gondolom, hogy a vegyes, azaz arányos és többségi választási rendszer kétkamarás parlamentben sikeres lehet. De ismétlem, erről még komoly egyeztetésekre lesz szükség. És természetesen az egyetlen, országos választási körzet helyett is több kisebbre lenne szükség.

 

Szlovákiában nem divat a felelősségvállalás. Hogyan akarja rábírni az embereket erre? Hogyan akarja elérni, hogy alkalmas emberek szerepet vállaljanak?

 

Ha elmagyarázzuk nekik, hogy hatásköröket kapnak, hogy a régiók több döntési jogkört és pénzt kapnak, ők pedig ezeket a pénzeket jobban ellenőrizhetik, nagyobb mértékben dönthetnek róluk, és közelebb kerülnek azokhoz, akik felelősséget vállalnak, meggyőződésem, hogy nagyobb rendet fognak tartani saját környezetükben.

 

“A hatalmat és a pénzt lehozom az emberek közé.”

 

Tudja, én naponta szembesülök az emberek véleményével. Kérdezze meg erről Dunaszerdahely, Komárom, vagy a kis dél-szlovákiai falvak polgármestereit, akik naponta szembesítve vannak a választóikkal és totális ellenőrzés alatt állnak. Néhányukat bizonyára gyűlölnek, másokat szeretnek, de ez a legjobb út arra, hogy az ember saját lakóhelyéről döntsön.

 

Az emberek fogékonyak erre, csak el kell nekik mondani, hogy komolyan is gondoljuk. Nem csak azért mondjuk, hogy odakerüljünk, aztán átverjük őket. Hanem elmondani, hogy ezt és ezt akarom, és tényleg meg is csinálom. A hatalmat és a pénzt pedig lehozom hozzájuk.

 

közigazgatásilag önálló törvényhatósági területek. Forrás: konzervativizmus.sk

 

Már tudja, mi lesz az új párt neve?

 

Nem, még nem tudom.

 

A tagok között ismert személyiségek is lesznek?

 

Azon leszek, hogy a “nép emberei” és ismert személyiségek is legyenek köztük, de főleg szakemberek. Akik most még kevésbé ismertek, de azok lesznek. Olyan embereket szeretnék összeboronálni, akik jártasak az önkormányzati politikában, kölünböző közösségekből érkeznek, az egészségügy, oktatásügy, stb. szakértői.

 

“ha ez a program megvalósul, a magyar választók még jobban megszeretik az országot.”

 

Mit üzen azoknak a magyar választóknak, akik felfigyeltek az Ön javaslatára?

 

Határozott meggyőződésem, hogy Szlovákiában – ha sikerül átültetnünk ezt a “decentralizációs programot” – megéri majd élni. A projekt erőssége, hogy közösen hozhatunk létre egy olyan országot, amely működőképes lesz, és ahol nem csak hatékony versengést folytathatunk, hanem közösen gazdagíthatjuk is egymást. Biztos vagyok abban, hogy ha ez a program megvalósul, a magyar választók még jobban megszeretik az országot.

 

Irányított már think tanket, vezetett állami és magán televíziót, jelenleg egy megyei jogú város polgármestere. Most pedig kijelentette, hogy az egész országot irányítaná. Gondolja, hogy ez összejön?

 

Nem tudom. De hiszek benne, hogy sikerülhet. Az út azonban nagyon hosszú és rögös. Attól is függ, hogy sikerül-e meggyőznöm az embereket, hiszen ők döntik el, hogy megadják-e nekem ezt a lehetőséget. Mindenre fel vagyok készülve – arra is, hogy igen, arra is, hogy nem.

 

Ha nem jön össze, visszavonulok, és élem tovább a polgári életem. De úgy gondolom, hogy meg kell mutatnom az ország polgárainak, pl. a magyaroknak is Dél-Szlovákiában a reményt, hogy ez a párt, amelyet egy szlovák vezet, képes olyan dolgokat véghezvinni, amiért a magyarok is rá szavaznak majd – mert nekem mindenki számít. Regionális szinten Dél-Szlovákia is.

 

“nagyon szeretném, ha a magyarok is ránk szavaznának. “

 

Más nemzetiségűek is lesznek a pártjában?

 

Mindenképp. Sőt, nagyon szeretném, ha a magyarok is ránk szavaznának. Annak is nagyon örülnék, ha nem csak a magyar kisebbség képviseltetné magát ebben a pártban, hanem lenne olyan választópolgár, aki azt mondaná: Végre egy párt, amelyik képes a saját régiómban saját képviseletünkkel még jobb életkörülményeket biztosítani számunkra.

 

Király Zsolt

 

Nyitókép: .týždeň.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »