Exkluzív interjú: a miniszter a szélsőjobb és a szocialisták viszonyáról

Exkluzív interjú: a miniszter a szélsőjobb és a szocialisták viszonyáról

Újra kéne gondolni azt a harminc éve érvényben lévő párthatározatot, amely kimondja, hogy az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) nem lép koalícióra az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Sabine Oberhauser egészségügyi miniszter volt az első kormánytag, aki a választási eredmények tükrében ezt felvetette. A rákot legyőző politikus megtarthatta a tárcáját Christian Kern kormányában, sőt a női ügyek is hozzá kerültek a leköszönt oktatási minisztertől.

– Akkor vetette fel az FPÖ-vel való koalíciókötés lehetőségét, amikor Jörg Haidert megválasztották pártelnöknek. Ön koalícióra lépne a mai szabadságpárttal, vagy csak stratégiai, politikaelméleti okokból szorgalmazza a párthatározat felülírását?
– Számomra az FPÖ jelenleg nem koalíciós partner szövetségi szinten. Amit mondtam, az az, hogy a szabadságpártiakhoz való viszonyulás nyitott kérdés. Van egy párthatározatunk, amely kimondja, hogy nem kötünk koalíciót az FPÖ-vel. A valóságban viszont Burgenlandban vörös-kék koalíció van, és egyes települési önkormányzatokban is együtt kormányzunk velük. Fontos lenne, hogy olyan kritériumokat dolgozzunk ki, amelyek az FPÖ-vel való koalíciókötés feltételeit tartalmazzák. Ezt már Kaiser karintiai tartományi kormányfő és Kern kancellár is szorgalmazta. A célunk azonban alapvetően az, hogy olyan erősek legyünk, hogy szabadon megválaszthassuk, kivel kötünk koalíciót. Retorikája miatt jelenleg az FPÖ nekünk nem jöhet szóba.

– Helyes volt Werner Faymann döntése, hogy lemondott a kormányfői posztról?
– Faymann a megfelelő időben hozta meg a döntést, mivel nem volt már meg mögötte a kellő támogatás a párt részéről. Ezért nagy tisztelet illeti.

– Melyek voltak a Faymann-kormány legnagyobb sikerei és bukásának okai?
– A Faymann-korszak legnagyobb sikere az volt, hogy a kancellár biztonságba helyezte Ausztriát az 1930-as évek óta bekövetkezett legnagyobb gazdasági válság közepette. Kormányzásának mérföldköve az adóreform, amelynek köszönhetően mindenkinek átlagosan évi 1000 euróval több marad a pénztárcájában. Ebből több mint 90 százalék a kis és a közepes jövedelműekre esik. A fedezetet pedig a vagyonalapú bevételek és az adócsalás elleni küzdelem jelenti. Nagyon fontosak a munkaerő-piaci és a konjunkturális csomagok is. Ezekkel erősíthettük a gazdasági növekedést. Csak 2016-ban 300 millió euró folyik az aktív munkaerőpiacot erősítő intézkedésekbe. Húszezer munkahelyet teremtettünk. Fontos volt a lakásépítést elősegítő program is, amelynek segítségével harmincezer új lakást építettünk. Vereségként az állandó szavazatvesztést tudnám említeni.

– Milyen tanulságokat vonhatunk le a tavasszal lezajlott elnökválasztás eredményéből?

– Az elnökválasztás tendenciái valóban aggasztók, de Ausztria megúszta egy kék és egy zöld folttal az arculcsapást. Most mindent meg kell tennünk, hogy eloszlassuk az emberek aggályait és félelmeit, s a reményeiket tápláljuk.

– Az Európai Tanács egészségügyi minisztereinek ülésein melyek azok az aktuális témák, amelyekkel a miniszterek közösen foglalkoznak? Hasonlóan radikális eltérések vannak a tagállami politikák között, mint a migránskérdésben vagy az agrártámogatásoknál?
– Mivel az egészségügy egyértelműen tagállami politika, főként nem kötelező érvényű határozatokkal, ajánlásokkal dolgozunk, amelyeket általában egyöntetűen elfogadunk. Aktuálisan az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia elleni küzdelemmel és egy közös gyógyszer- és oltóanyag-beszerzési mechanizmus kidolgozásával foglalkozunk.

– Súlyos rákbetegségen esett át. Antall József néhai magyar miniszterelnökhöz hasonlóan ön is folytatta a kormányzati munkát a kemoterápia alatt. Hogyan élte meg ezt a helyzetet?
– Az orvosaim tanácsolták terápiás okokból is, hogy folytassam a munkát. Ez nagyon jól ment. Csak egy nagy operáció után vettem ki három hét szabadságot. Ebben – természetesen – sokat segített az a kivételes helyzetem, hogy kitűnően működő hivatalom és szabad időbeosztásom van.

– Komoly problémát jelent Ausztriában és Magyarországon is az orvoshiány. Bécsben és vidéken egyaránt sokszor nehéz betölteni a háziorvosi praxisokat. Ezzel párhuzamosan sok külföldi, főként német tanul az osztrák és a magyar orvosi karokon, aki az egyetem befejezése után hazamegy, és a német egészségügyben dolgozik. Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?
– Az orvosképzést megreformáltuk. Az orvosi tanulmányok vonzóbbá tételével lehet a fenyegető orvoshiányt, illetve az orvoselvándorlást ellensúlyozni. 2006, illetve 2007 óta bevezettünk egy kvótarendszert is a humán és a fogorvosi képzésen. A helyek 75 százalékára osztrák érettségivel rendelkezőket vehetnek fel az egyetemek, 20 százalékot az uniós állampolgároknak, 5 százalékot pedig az EU-n kívüli állampolgároknak fenntartva. A háziorvosoknál generációváltás előtt állunk, ezért fontos, hogy a háziorvosi munka a fiatal orvosoknak is vonzó maradjon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »