Évtizedes mélységben az állástalanok száma

Évtizedes mélységben az állástalanok száma

Csaknem százezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon.

Az első negyedévben is folytatódott a foglalkoztatottság bővülése hazánkban, a munkanélküliségi ráta pedig hat százalékra csökkent – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett jelentésében.

Tovább nőtt az első negyedévben a foglalkoztatottak száma, 145 ezerrel dolgoznak többen, mint a 2015. január–március közötti időszakban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adataiból. A munkavállalók száma a 20–64 éves korcsoportban 2,7 százalékponttal, 70 százalékra nőtt. A jelentés kitért rá, hogy a 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 290 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 26,8 százalékra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta hat százalékra esett a 15–74 éves korosztályban, amely egy év alatt 1,8 százalékos csökkenést jelent. Az álláskeresők száma kilenc százalékkal csökkent, az első negyedévben 421 ezer nyilvántartott munkakeresőt regisztráltak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az adatokat kommentálva kiemelte: pozitívum, hogy javult a nők és a fiatalok foglalkoztatási mutatója, 54 ezerrel több nő dolgozott 2016 első három hónapjában, mint egy évvel korábban, a 15–24 éves korosztályban a munkanélküliség pedig 14 százalékra csökkent az öt évvel ezelőtti 30 százalék körüli szintről.

A tárcavezető emlékeztetett: a 2017-es költségvetésben 350 milliárd forintot szántak a korábbi programok folytatására a közfoglalkoztatásban.

A kormány azt tűzte ki célul, hogy átképzésekkel, felnőttképzésekkel a közfoglalkoztatásban szereplőket is hozzá tudják segíteni a hosszú távú elhelyezkedéshez. Az új munkahelyek nagy részét pedig már egy ideje a versenyszféra adja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében emlékeztetett: a versenyszféra bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak köszönhető a dolgozók számának határozott bővülése.

Oszlay András, a Takarékbank elemzője közleményében pozitívan értékelte, hogy továbbra sincs nyoma az év ebben az időszakában jellemző szezonális munkanélküliségi növekedésnek.

Az új foglalkoztatottak nagy része, 98 ezer fő a KSH jelentése alapján az elsődleges hazai munkaerőpiacon helyezkedett el, míg a közfoglalkoztatottak száma 32 ezerrel, a külföldön dolgozók száma 15 ezerrel bővült az egy évvel ezelőttihez képest.

A vállalati felmérésekből továbbra is szinte minden ágazatban a foglalkoztatási szándék bővülése rajzolódik ki, amelyet beárnyékol a munkaerő-tartalék komoly csökkenése.

Ez egyébként néhány ágazatban már munkaerőhiányt jelent. Mindez vélhetően fokozódó béremelkedést von maga után, ami idővel erősíteni kezdheti a jelenleg még mindig alacsony keresletoldali inflációs nyomást. A következő hónapokban a munkanélküliségi ráta a szezonális munkahelyteremtéstől is segítve lassan tovább csökkenhet, nyár közepén akár 5,5 százalékot is elérhet – vélekedett az elemző.

A Magyar Idők által megkérdezett szakértők mindegyike arra számít, hogy a számos ágazatban tapasztalható munkaerőhiány miatt a versenyszférában elkerülhetetlen lesz a béremelés, mivel már a környező országokkal összehasonlítva is nő a bérszintkülönbség.

Szakemberhiánnyal küzd az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, valamint számos közlekedési ágazat. Az építőiparban hozott könnyítések, tehát a lakásépítés áfakulcsának csökkentése, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése miatt növekvő igények egyre több szakembert kívánnak a szektorban, ez pedig béremelésre kényszeríti a vállalkozásokat.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkereset 248 800 forint, a családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset pedig 165 500 forint volt az idei év első két hónapjában, tavaly év elejéhez képest ez 6,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »