Évtizedek óta nem érte ekkora veszteség a Honvédséget

Évtizedek óta nem érte ekkora veszteség a Honvédséget

Magyarországon 1945. április 4-én befejeződtek a hadműveletek, az ország pedig orosz megszállás alá került. A harcok után fel nem robban lőszerek, gránátok, aknák és bombák milliói maradtak szerteszét az országban. A mentesítés ugyan csökkenő intenzitással, de azóta is folyamatosan tart és sajnálatos módon több száz áldozatot követelt. Múlt pénteken az 1940 óta használt hortobágyi bombázó lőtéren történt robbanásban négy magyar tűzszerész halt hősi halált. Ebben ez esetben egy, már a háború után ledobott orosz, 250 kilós OFAB bomba okozott tragédiát.

A pénteken történt baleset rendkívül súlyosnak számít, a külföldi missziókat és a halálos kimenetelű repülőeseményeket is beleszámítva, évtizedek óta nem érte egyszerre ekkora vérveszteség a Honvédséget.

Az hosszú ideig a földben rozsdásodó robbanószerkezetek azért is különösen veszélyesek, mert a bennük lévő trotil kikristályosodhat, instabillá válhat, így minimális rázkódás vagy hőhatás is beindíthatja a detonációt. Az ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a tragédia, nem kizárható, hogy ez történt pénteken is. A baleset pontos okára majd a vizsgálatok deríthetnek fényt.

A tragédia súlyosságát jól mutatja, hogy 1973 óta a külföldi missziók során 15 magyar katona vesztette életét. A tűzszerészeknél pedig csupán a légierő hajózó állománya szenvedett nagyobb veszteséget a rendszerváltás óta.

Alább az elmúlt évtizedek halálos magyar tűzszerészbaleseteinek kronológiáját olvashatják

1997. július 20. – Két tűzszerész meghalt Dunaharasztiban, amikor hatástalanítás közben felrobbant egy második világháborús aknagránát. A 82 milliméteres lövedék robbanása következtében életét vesztette egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd.

2000. október 22. – Budapesten felrobbant egy második világháborús bomba a X. kerületben, a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán álló benzinkút melletti építési területen. Egy 26 éves tűzszerész járőrparancsnok éppen azonosította és a szállításhoz készítette elő a 82 milliméteres aknagránátot, amikor az felrobbant és a tűzszerész meghalt.

2006. május 23. – A szolnoki béketámogató kiképző központban robbanás történt. Három tűzszerész megsérült, közülük K. Róbert őrnagy meghalt. Május 24-én bejelentették, hogy egy 152 milliméteres repeszromboló gránát robbanása okozta a balesetet.

2006. október 6. – A Fejér megyei zámolyi homokbányában felrobbant egy hatástalanításra szánt II. világháborús, 76 milliméteres orosz repeszgránát. A balesetben három tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.

2008. június 10. – Az afganisztáni Baglán tartományban egy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben meghalt Kovács Gyula 30 éves főtörzsőrmester, a magyar tartományi újjáépítési csoport tűzszerész egységének katonája. Kovács Gyulát a honvédelmi miniszter hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő.

2008. július 12. – Az afganisztáni Baglán tartományban Nemes Krisztiánt a helyi rendőrség által felfedezett robbanószerkezethez hívták ki. A katonatiszt azért nem viselt védőfelszerelést, mert a támadás időpontjában még csak a robbanószerkezet helyét akarta megállapítani. A felderítés közben robbanás áldozata lett. Posztumusz őrnaggyá léptették elő.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »