Évszázados gondolatok karácsony estjére

Évszázados gondolatok karácsony estjére

Az alábbi sorok 110 évvel ezelőtt íródtak Losoncon, a Losonc és Vidéke hasábjain. De olyan, mintha most a máról szólna. Nekünk, mindannyiunknak. Karácsony estjén és azon túl. is.

kar9

Itt a karácsony, a mi népünknek legmeg­hittebb, a legbensőségteljesebb ünnepe, amelyet egyaránt ülnek meg a kunyhóban és palotában, s amely egész esztendő rideg kenyérharcában elfásult emberi szívekből a legnemesebb érzést, a szeretetet váltja ki.

kar2

Jászolban született a Megváltó világraszólóan hirdetvén, hogy azok akik az emberi nem megújhodására végeznek világ­raszólóan dicső munkát, azok nem a trónok bíborából, nem büszke, gőgös nagyok ágyékából kerülnek ki, hanem mint az óriási tölgy, amely gyökereit a föld mélyébe ereszti, alulról, az is­tenadta népből kerülnek ki.

kar6

Mentek a három napkeleti királyok, országok urai, hadseregek vezérei, mentek a csillag után, amely ott ra­gyogott a bethlehemi jászol fölött, hirdetvén, hogy jászolban született meg a legigazibb, a legnagyobb király, Igaz hitet szomjúhoztak a napkeleti királyok, csoda történt velük, megihlette őket a tudat, hogy van valami aranynál, bíbornál ékesebb, fegyvernél, hadseregnél erősebb, gyarló, mulandó embernél örökkévalóbb, ami kiemel a földi lét szűk köréből és megvilágítja a sirontúlnak rettenetes éjszakáját.

Ez a valami a megfoghatatlan Istenbe vetett hit: a bethlehemi jászol kisded vendége, a világ megváltója Jézus Krisztus.

kar8

Abban a nagy egyenlőtlenségben, amelyben szegények és gazdagok, hatalmasok és elnyo­mottak élnek ezen a világon, fölemelő és meg­nyugtató tudat, hogy egyformán szeretettek va­gyunk az előtt a törhetetlen hatalom előtt, amely Jézus Krisztust adta e bűnös világnak. Megváltásra szorulunk, egyformán mi bűnös emberek, koldusok, királyok. Szeretetre szorulunk egyformán mi hatalmasok és nyomorultak.

kar4

Hitre szorulunk valamennyien, hitre, amely kis jászolból sugárzott ki az emberek szívébe, amely sugaraknak fénye és melege meg van még most is. Hit nélkül céltalan, meddő küzde­lem az élet, de hittel soha el nem múló re­ménységgel és bizalommal teljes. Hittel, szere­tettel kell nekünk embereknek élni, hogy külön­bek legyünk az állatoknál és az élettelen tár­gyaknál.

kar1

Magasztos érzések hozzák rezgésbe szí­vünket, midőn átérezzük az emberiség leggyö­nyörűbb legendáját, Jézus Krisztus jászolban való születésének egyszerű történetét. Ma, ami­dőn a természettudományok haladása, a külön­féle új tanok, amelyek az emberiség egy részét uj célok és új irányok felé terelik, ma, amidőn a hitetlenség oly rohamosan terjed az emberek között.

Kétszeres értéke van a karácsony ünne­pelésének, nemcsak azért, mert nehéz dolog a divatos, rohanó áramlatnak ellentállani, hanem azért is, mert példát mutatunk vele azoknak, akik elszakadni készülnek atyáik hitétől és azon az úton vannak, hogy kivetkőzzenek a jó ér­zésű ember természetéből.

kar7

Ti, akik hiszlek, bíz­tok és reméltek, akik még vagytok győződve róla, hogy a világot megváltó, hivatása volt a já­szolban született istennek, üljétek meg karácsony ünnepét benső áhítattal, úgy, ahogy azt bitünk törvényei előírják.

Tartsátok fönn a modern erő­szakos, istentől távolodó világáramlatok köze­pette a bitet, a Megváltó kultuszát, mert jönni fog, jönnie kell egy időnek, midőn az em­beriség tévelygő része ki fog ábrándulni a rea­lizmus mámorából és vissza fog térni az Isten­nek egyedül üdvözítő kultuszához.

kar5

Fehér, havas világban, karácsony ünnepén a hit tavasza nyíljék a szívekben és zengjétek, hirdessétek büszkén, bizalommal, hogy megszü­letett a világ Megváltója!

kar3

(Losonc és Vidéke, 1906. december 23., 52. szám)

Nyitókép: Korabeli karácsonyi képeslap. Puntigán József gyűjteménye.

Illusztrációk: Josef Lada karácsonyváró festményei képeslapokon Puntigán József gyüjteményéből.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »