Évközi 26. vasárnap “C” év (2019)

EMLÉKEZÉS ÉS MÉRLEG

Fogunk rá emlékezni?

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám – emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt az életben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunka, ahol még öt testvérem van. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám azt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közüli támad is fel valaki, annak sem hisznek.” Lk 16,19-31

 

Hírdetés

Ők mire emlékeznek?

Mottó: emlékezzél rá.  – A gazdag is meghalt, és eltemették. – emlékeztet Jézus. A halál demokratikus. Mindenkinek ugyanaz a vég jut. Emlékeink azonban különböznek. Lényegesen. A gazdag ember nevére se emlékszünk. A szegénynek van neve. Isten segített –- ennyit jelent az Eleazár. – Végigfutott Lázár emlékezetében az összes szenvedés, de most már az is csak egy emlék. Már nem a kutyák, hanem Ábrahám vigasztalja, azaz népének egész hagyománya, amelyből életében a gazdagok kizárták.

A gazdag is emlékezik. Még Lázár is eszébe jut, akire sose figyelt, akinek sorsa közömbös volt neki. És természetesnek veszi, hogy ősatyja, Ábrahám, majd gondoskodik róla. Nem Lázárhoz fordul, hanem az előkelő Ősökhöz. Ábrahám azonban kioktatja, hogy most már hiába hivatkozik rájuk A gazdag pedig rájön, hogy bizony az, akinek jól megy sora, valójában az ősi örökséggel sem törődik. Az Írásokkal sem. Mondhatnak, amit akarnak, a gazdag nem hallgat rájuk. Sőt arra se, aki feltámadt. Talán bocsánatot kéne kérnie Lázártól. Őrá talán “odaát” is hallgatnak. Hisz meghallgatták panaszait is, és csak ott hallgatták meg. S nézzünk ki az ablakon, hátha a kapunkban fekszik Lázár.

2019. SZEPTEMBER 29. ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP – „C” ÉV Lk 16,19-31


Forrás:ulrichblog.wordpress.com
Tovább a cikkre »