Évközi 14. vasárnap “B” év (2018)

Nem vetik meg a prófétát

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Hol tett szert erre a bölcsességre? És a csodák, amiket kezével véghez visz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? S ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak rajta. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” S nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön. Mk 6, 1- 6

 

celeb és próféta?

Mottó: Nem vetik meg a prófétát – ez ugye, egymagában is meglepő kijelentés, ha felidézzük viszontagságaikat? „Némelyek kínpadra jutottak, de nem fogadták el a szabadságot, csak hogy dicsőségesebb feltámadásban részesüljenek. Mások gúnyt és megostorozást, sőt bilincseket és börtönt tűrtek el, megkövezték, kettéfűrészelték, agyonkínozták, kardélre hányták őket, juhbőrbe és kecskebőrbe öltözve bujdostak, nélkülözés, üldözés és zaklatás közepette” – tanúskodik Szent Pál a Zsidóknak írt levelében. Nem sok becsületük volt. Mégis, még Jézus is nagyobb becsben tartja az üldöztetést, mint a közömbösséget! És való igaz, nem csak a próféták, de minden a közvéleményt megszólító, arra hatni akaró ember legnagyobb kudarca, ha rá se hederítnek. Vagy kétségbe vonják hitelességét. Érdekes, de úgy tűnik a „szomszéd gyerek” nem jó jelölt a prófétaságra. Mitől próféta ez? – kérdi a szóbeszéd, hisz olyan, mint mi. Nem övezi titokzatosság. Chinmoy Kumar Ghose a családja hetedik gyermekeként 1931-ben született egy kis kelet-bengáli (ma bangladesi) faluban. Egyszóval nem tűnt ki a környezetéből. Husz év tréning egy asramban azonban már jó belépő lett, hogy egyfajta próféta legyen belőle. Igaz, ott nem ácsként dolgozott, hanem a húsz évet spirituális gyakorlással töltötte: több órás meditációkkal, sporttal (sic!), költészettel, esszéírással, valamint spirituális dalok komponálásával. Sri Chinmoy, világhírű guru, azonban csak akkor lett belőle, amikor Amerikába költözött, igazolva a tézist, hogy csak hazáján kívül van becse a prófétának.

Próféta finisben

És neki volt becse, olyannyira, hogy 1970-ben az Egyesült Nemzetek Meditációs Csoportjának igazgatójává nevezték ki. 1975-ben nem kormányzati (civil) szervezetként akkreditálták New York-i központját, amely a legjelentősebb a nyugaton működő számos központ közül. 1500 könyvet, 115 000 verset és 20 000 dalt írt, 200 000 festményt festett és közel 800 ingyenes békekoncertet adott szerte a világon. Szép teljesítmény. Még Dobogókőn is van szobra. Jézus csodáinak nincs statisztikája, de lám, még szkeptikus környezetben is meg tudta gyógyítani, aki hitt benne. Min botránkozunk meg inkább? A hiszékenységen vagy a hitetlenségen?

 

2018. JÚLIUS 08. ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP – „B” ÉV


Forrás:ulrichblog.wordpress.com
Tovább a cikkre »