Évet zárt a Kúria – Visszavárják Ferenc Józsefet

A Kúria a jelenleg székhelyéül szolgáló új – 1918-ban átadott –, Markó utcai Igazságügyi Palotából néhány éven belül visszaköltözik a régi, Kossuth téri Igazságügyi Palotába, amely eddig a Néprajzi Múzeum otthona volt. (A múzeum a Városliget peremén kap helyet.) Ez is elhangzott azon az évzáró sajtóreggelin, amit a Kúria teljes vezérkara tartott kedden. 

A Kúria vezetője, Darák Péter megjegyezte, a régi épületből korábban eltávolítottak egy Ferenc József portrét, de reméli, ez hamarosan visszakerül. Végül ez bizonyult a rendezvényen az elnök legmarkánsabb állásfoglalásának; azzal kapcsolatban ugyanis hiába kapott újságírói kérdéseket, hogy Lázár János nemrég elfogult döntéshozatallal vádolta a Kúria egyik bíráját, Baka Andrást –

Darák kizárólag diplomatikus és tartózkodó válaszokat adott. 

Miután október végén a Transparency International pert nyert a kormánnyal szemben, Lázár úgy fogalmazott, Baka tanácsa azért döntött a TAO-támogatások nyilvánossága mellett, mert a bíró „nagyon haragszik Magyarországra”.

Darák kedden a kérdés kapcsán azt kezdte fejtegetni, hogy másként szokás fogalmazni a politika és másként az igazságszolgáltatás világában, illetve hogy amennyiben egy peres fél elfogultságot észlel az eljáró bíró részéről, megvan a jogi lehetősége arra, hogy az illető kizárására tegyen indítványt. Hozzátette, az ügyelosztási rendről – tudniillik hogy miért pont Bakához került a kormány peres ügye – az Országgyűlésben már előadta, a szisztéma automatikus és semleges. Szóba került Budai Gyula fideszes képviselő parlamenti elejtett megjegyzési is, miszerint minden bíró „komcsi”, de erre is úgy reagált a Kúria feje, hogy politikai megnyilvánulásokat nem kommentálnak.

Úgy tűnt, a sajtó több tagja fentiekkel összefüggésben arra kíváncsi, kimondja-e Darák Péter, hogy határozottan visszautasítja, esetleg elítéli a kart ért támadásokat, de efféle sarkos nyilatkozatra ezúttal sem ragadtatta magát a vezető. 

http://mno.hu/

Szexuális bűncselekmények és önvédelem 

Hírdetés

Szívesebben beszélt viszont a Kúria saját projektjeiről, különösen a joggyakorlat-elemző csoportokról, melyek egy-egy szakmai kérdést járnak körül az ítélkezés gyakorlati tapasztalatai alapján. Jövőre többek között

azt vizsgálják, hogy eltérnek-e az ország különböző pontjain az azonos cselekményekért kiszabott büntetési tételek,

s ha igen, ennek mi az oka. Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője elárulta, a fenti munkához már rendelkezésükre áll egy tanulmány, amely azt mutatja, van ilyen területi eltérés.

A kollégiumvezető e mellett felidézte, az elmúlt időszak egyik jelentős büntetőjogi huzavonája a 12 éven aluliak sérelmére, ugyanakkor a sértett beleegyezésével elkövetett szexuális kihasználás megítélése volt. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria e tárgykörben hozott jogegységi határozatát, mely szerint súlyosabban minősül, ha valaki ilyen bűntettet a felügyeletére bízott, vagy a családjába tartozó gyermek ellen követi el. Nem azért – figyelmeztetett Székely –, mert az AB nem értett egyet ennek tartalmával, hanem azért, mert úgy találták, ennek kimondása jogalkotói hatáskör. A jogalkotó pedig végül eleget is tett a rá háruló feladatnak, és beépítette a súlyosítást a törvénybe – mondta a vezető büntetőbíró.

Ugyancsak a büntető ítélkezés központi témája volt ebben az évben a jogos védelem – ezzel kapcsolatban már Kónya István elnökhelyettes szólalt fel. Emlékeztetett, a jogalkotó elkötelezett a bűncselekmények sértettjeinek önvédelmi jogosultsága mellett, és egyértelművé tette, a bűncselekmények minden kockázata az elkövetőt terheli. 

Felkészültek a választásokra

Darák Péter elnök bevezetőjében kijelentette, a folyó év a felkészülés éve volt a legfőbb bírói fórum számára. Ehhez kapcsolódva Kalas Tibor, a Közigazgatási Kollégium vezetője leszögezte, felkészültek a jövő évi országgyűlési választásokra.

A Kúria kizárólagos hatáskörrel jár el a választási ügyek kapcsán, ahogyan a népszavazási kérdések hitelesítési ügyeiben is. 

A Kúria hitelesítette idén a Római-parton építendő mobilgát, a civiltörvény, az állami vezetők fizetése, a székelyek kisebbségként való elismerése, a képviselők rendszeres vagyonvizsgálata és a korrupciós bűncselekmények elévülhetetlensége tárgyában, így ezekhez az indítványozók megkezdhették az aláírásgyűjtést. Elutasították ellenben többek között a Lex CEU és a miniszterelnök legfeljebb egyszeri újraválaszthatósága kapcsán beadott kérdések hitelesítését. Kalas rámutatott, e döntéseket kizárólag a törvényi feltételek vizsgálata alapján hozták, nem tartalmi mérlegeléssel. 

– Devizahiteles ügyekben az Európai Unió Bíróságától várunk több iránymutató döntést – közölte a Kúria ítélkezésének jelentős részét kitevő perek témájában Wellmann György. A Polgári Kollégium vezetője beszámolt róla, a Kúria ezek kapcsán nyolc esetben fordult az uniós bírósághoz, de maga is létrehozott egy konzultatív testületet, amely egyes kérdések tisztázására szolgál. 

A polgári és a közigazgatási bírókat január elsejétől az újonnan hatályba lépő eljárási törvények állítják nehézségek elé. 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »