Európai Bizottság: Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság – írja az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében szerdán közzétett országjelentése.

Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően. Az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez.

A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és az EU-s forrásoknak köszönhetően.

A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a hazai növekedést idén és jövőre. Emellett a makrogazdasági politikák könnyen kifulladáshoz vezethetnek, mivel a munkabérköltségek felülmúlják a termelékenységnövekedést, továbbá a növekvő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét. A nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások pedig hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.

A jelentés megjegyzi továbbá, hogy bár a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az unió többi országához képest.

Hírdetés

Magyarország mindezek mellett csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban, továbbá nem történt előrehaladás a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén.

A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás.

Az Európai Bizottság jelentése szerint oktatás terén Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: továbbra is nagy különbségek vannak az iskolák oktatásának minősége terén és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra.

A környezetvédelem továbbra is nagy kihívás Magyarországon. Intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását. Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár a nukleáris energián kívül Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, a szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.

Az országjelentést és az egyes területekhez kapcsolódó ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az Európai Bizottság ajánlásait.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »