Európa a világ egyik legműködésképtelenebb munkaerőpiaca – fojtogató a munkanélküliség

Európa a világ egyik legműködésképtelenebb munkaerőpiaca – fojtogató a munkanélküliség

Miközben az Európai Központi Bank minden erejével igyekszik ösztönözni a régió gazdaságát, a kontinens továbbra sem tud érdemben javítani a munkaerőpiaci mutatókon. A felszín lehangoló számai pedig akkor lesznek igazán tragikusak, ha megnézzük, mi van a mélyben.

A munkanélküliségi ráta Görögországban 24 százalék fölött van, míg Spanyolországban meghaladja a 20 százalékot, Franciaországban és Olaszországban pedig bőven veri a 10 százalékot. Ráadásul már évek óta ezek a szintek stagnálnak az öreg kontinensen.

Noha ezek a számok már önmagukban is elég lehangolók, a MarketWatch elemzője szerint a mélyben sokkal rosszabb a helyzet. Matthew Lynn ezt azzal indokolja, hogy a statisztikák csupán azokat veszik figyelembe, akik aktívan munkát keresnek. Mellettük még több millió olyan ember van, akik szeretnének dolgozni, ha a gazdaság képes lenne munkahelyeket teremteni. Szintén rejtve van az a csoport, amelynek tagjai többet dolgoznának, ha erre volna lehetőségük.

Fejlett gazdaság számára elfogadhatatlan

A gyenge kereslet, a durván magas adók és járulékok, valamint az erőteljes munkaerőpiaci szabályozások így teszik manapság Európát a világ egyik legműködésképtelenebb munkaerőpiacává.

Magyaroszágnyian adták fel az álláskeresést

Ha pedig ez sem volna elég, egyre erősödik az alulfoglalkoztatottság problémája is az öreg kontinensen. Az Eurostat ebben a hónapban közölt adatai szerint 44 millióan dolgoznak részmunkaidőben Európában, ami az összes foglalkoztatott mintegy 20 százaléka. Ez önmagában még nem volna feltétlenül probléma, de sokan közülük szeretnének több munkaórában dolgozni. Görögországban például a részmunkaidőben dolgozók 72 százaléka nyilatkozott így, míg Spanyolországban 52 százalékos volt ez az arány. Ez pedig némileg árnyalja is az északi országok „naplopó” és „sziesztázgató” déliekről kialakított képét.


Sok görög tűnik helyzete reménytelennek

Még rosszabb, hogy van egy olyan hatalmas csoport, amelynek tagjai, bár képesek lennének dolgozni, ők már munkát sem keresnek. Ők azok a „kiábrándult dolgozók”, akik létszáma Olaszországban már 14 százalékát teszik ki az összmunkaerőnek. A kontinens egészén ez a csoport 9,3 millió főből áll, és hozzájuk jönnek 2,2 millióan, akik bármelyik pillanatban beléphetnek a munkaerőpiacra – például a végzős diákok.

A fenti mutatóval az a probléma, hogy a munkavállalási hajlandóság eléggé rugalmas, vagyis nehezen mérhető. Az elemzés példaként hozza, hogy Olaszországban például a nők csupán 47 százaléka dolgozik, míg Spanyolországban ez 51, az Egyesült Királyságban pedig 65 százalék. Noha ebben közrejátszik az is, hogy egy társadalom mennyire konzervatív, komoly szereppel bír, hogy a spanyol és az olasz nők brit társaiknál sokkal nehezebben találnak olyan munkát, amely fedezné többek között a gyermekvállalással járó többletköltségeket.

Egy fél nemzedék tér le a cigányútra a munkaerőpiacról

Miközben Európa még mindig nem veszi elég komolyan a munkaerőpiaci válságát, statisztikailag a fiatalok munkanélkülisége jelenti a legnagyobb tragédiát. Görögországban a 25 év alattiak több mint 50 százaléka munkanélküli, Spanyolországban 45 százalék fölötti, Franciaországban pedig 24 százalékot meghaladó ez az arány.

Másrészt egy egész generáció kerül így óriási hátrányba. Sokan nem sajátítják el ugyanis a munkaerőpiacon megszerezhető készségeket, miközben a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság egyre nagyobb versenyhátrányt is okoz globális környezetben. Ennek következtében – foglalja össze Lynn – Európa gazdasága erős lemaradást fog elszenvedni a belátható jövőben. Jóllehet az eurózóna görcsök közepette elkezdhet értelmes növekedést produkálni, de amíg a régió nem képes elegendő és megfelelő munkát biztosítani, addig szó sem lehet semmilyen sikertörténetről.

(Investor)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »