EU-s forrás nélkül a kereskedők

EU-s forrás nélkül a kereskedők

Az ingyenpénz természetesen mindig vonzóbb, mint a hitel – mondta lapunknak a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) elnöke. Maróczi Imrét annak kapcsán szólaltattuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hazai kis- és középvállalatok uniós pénztől való függéséről beszélt. Nagy Márton szerint komoly probléma, hogy a vizsgált cégek 70 százaléka kizárólag uniós forrásból fejleszt, más programban vagy hiteltermékben nem is gondolkodik, miközben 35 százalékuk veszteségesen működik. A Pátosz első embere szerint a hagyományos visszatérítendő támogatásoknál kedvezőbb feltételeket kínál az úgynevezett nullás hitel. Ezt a kamatmentes konstrukciót azért hozták létre, hogy segítséget kapjanak azok a kkv-szektorban működő vállalkozások, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból. A szakember szerint bőven van ilyen piaci szereplőből idehaza, hiszen míg a termelő, feldolgozó cégek előnyt élveznek az uniós pénzhez jutásban, addig a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban működők hátrányt szenvednek.

– Technológiai korszerűsítésben, eszköz- és gépvásárlásban érdekelt a legtöbb cég, illetve telephely-felújításban, üzemcsarnokká fejlesztésben új ingatlanok bevonásával – jegyezte meg Maróczi Imre, hozzátéve, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer malmai lassan őrölnek. Mint mondta, az állami pályázati értékelő rendszer felállítása láthatóan időigényes, de a nyári hónapok rendkívül lassú ügyintézése után az ősszel már gyorsul a folyamat. Példaként elmondta, az újabb felhívások közt van olyan, amelyet egy hónap alatt elbíráltak, de a régebbiek közt akadnak olyan márciusi, áprilisi kiírások, amelyeknél még csak most hirdetnek eredményt. A Pátosz elnöke szerint elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a hiánypótlások kezelése, a beadványok elbírálása, különben aligha teljesülhet a Miniszterelnökség 1600–1700 milliárd forintos éves kifizetési terve. A pályázati tanácsadó abban is egyetért a jegybank alelnökével, hogy kútba dobott pénz a veszteséges cégek európai uniós forrásból való fenntartása. Helyettük azoknak a kisvállalkozásoknak kell lehetőséget adni, amelyek képesek kitörni, akár a külpiacokra is versenyképesen termelni.

Kevésbé hatékonyak a mikrocégek

A Magyar Nemzeti Bank arra is rávilágított, hogy a kormány bár stratégiai partnerként tekint a kkv-szektorra, a legkisebb szereplők alig jutnak uniós támogatáshoz. A mikrovállalkozások kapják az összes forrás 7, a kisvállalkozások pedig a 26 százalékát. Maróczi Imre szerint ez nem a véletlen műve, hiszen a mikrocégek kevésbé hatékonyak és jóval kockázatosabbak, mint nagyobb társaik. Míg egy 3–4 fős cégnél sok esetben azt is kézzel végzik el, amit másutt gépekkel, egy 10–15 fős vállalkozásnak már lehet kapacitása pénzügyre, jogra, értékesítésre és marketingre is. A szakember szerint a legkisebb szereplőknek nagy lökést adhat az a 4–5 millió forint, amihez átlagosan mikrohitel-konstrukción belül jutnak, de a nagyobb megrendelésekért így is hiába állnak sorba, nem tudnak versenyezni a 80–100 millió forintos árbevételű cégekkel.

A jegybank egyébként arra is figyelmeztette a Miniszterelnökséget, hogy az uniós támogatások ingadozása plusz-mínusz 0,5 százalékkal is hatással lehet a GDP-növekedésre, ezért fel kell készülni arra, hogy már 2018 után jóval kevesebb brüsszeli pénz csapódhat le a magyar gazdaságban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »