EU-csúcs Brüsszelben: fókuszban a pénzek elosztása

EU-csúcs Brüsszelben: fókuszban a pénzek elosztása

Újabb két-, illetve többoldalú tanácskozásokkal folytatódott péntek délidőtől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2) a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Mellette balra Robert Abela máltai kormányfő, jobbra Andrej Babis cseh miniszterelnök, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, Juri Ratas észt miniszterelnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (b-j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Újabb két-, illetve többoldalú tanácskozásokkal folytatódott péntek délidőtől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyalnak. A kohézió barátai nevű, tizenhat tagországot – köztük Magyarországot – tömörítő csoport is közös megbeszélést kezdett.

Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Azt jelezték, hogy Michel ekkor egy munkadokumentumot mutathat be, amely a péntek reggelig tartó megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontokat összegzi.

Hírdetés

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a résztvevő miniszterelnökökkel egyeztet a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Balról jobbra António Costa portugál kormányfő, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Robert Abela máltai, Peter Pellegrini szlovák és Juri Ratas észt miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
   
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy – ha új forrást nem vonnak be – kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
   
Az úgynevezett “takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői Németország mellett, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
   
Ezzel összefüggésben ragaszkodnak a Nagy-Britannia nyomására 1984-ben, a közös agrárpolitikából (KAP) fakadó hátrányok kiegyenlítésére bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.
   
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja – köztük Magyarország – pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
   
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.

Többen bírálták a “takarékos négyeket”

Több európai uniós vezető is bírálta a “takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok költségvetési álláspontját pénteken Brüsszelben, a csúcs második napjának kezdete előtt.

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország az Európai Unió nettó befizetője. A négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely összesen mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számukra.
     
Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek.
   
Nincs értelme folytatni a költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha ezek az országok nem fogadják el Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kompromisszumait – tette hozzá.
   
Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar fizetni, akkor nincs beszélnivalónk – fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a “takarékos négyek” szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig.
   
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek “félre kellene tenniük a számológépeiket”, mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól.
   
Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: az EU vezetői nem fognak végleges költségvetési megállapodást elérni ezen a találkozón.
   
“Felkészültem arra, hogy egész hétvégén maradjak, de akkor sem hiszem, hogy eredményre fogunk jutni” – fogalmazott.
   
Hozzátette, hogy az EU-vezetőknek valószínűleg újabb találkozóra lesz szükségük márciusban, talán már két héten belül.
   
Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, hogy kedvezőtlen a “takarékos négyek” rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi.
   
A helyzet már így is elég nehéz, hiszen egy nagy nettó befizető ország, Nagy-Britannia távozott az unióból, és a politikánk fenntartása érdekében több pénz befizetésére van szükség – fogalmazott.
   
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint “amíg néhány ország nem adja fel keményvonalas álláspontját a takarékosságot illetően”, addig nem lesz megállapodás.
   
A pénteken lemondott, jelenleg ügyvivő ír miniszterelnök Leo Varadkar szerint a tervezet elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy Írország jóváhagyja, ha többet kell befizetnie, viszont a mezőgazdasági forrásokra teljes mértékben szüksége van.
   
“Az nem lehetséges, hogy többet fizetünk, de kevesebbet kapunk” – nyomatékosította.
   
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: néhány országnak “meg kell értenie, hogy ha erősebb Európát akarunk, akkor ambiciózusabb költségvetésre van szükségünk. Kevesebb pénzzel nem tehetünk többet.”
   
Hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a “takarékos négyeket” arról, hogy az egységes piac kiegyensúlyozottabb működéséhez “többet kell befizetni a kasszába”.
   
Hozzátette, hogy a tárgyalások akár szombatig is elhúzódhatnak.
   
A lengyel miniszterelnök véleménye szerint kifejezetten jó tárgyalásokat folytatott csütörtökön este Charles Michellel és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Lengyel diplomáciai források szerint Morawiecki kilenc pontból álló módosítási javaslatot nyújtott be az uniós vezetőknek költségvetési tervezettel kapcsolatban. A módosítások elsősorban a kohéziós, kutatási és innovációs forrásokra vonatkoznak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »