ET-biztos: Mielőbb fel kell oldani a rendkívüli állapotot Törökországban

ET-biztos: Mielőbb fel kell oldani a rendkívüli állapotot Törökországban

Törökországnak mihamarabb fel kell oldania a júliusi, kudarcot vallott puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot – jelentette ki Nils Muižnieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a honlapján pénteken közzétett memorandumban.

Nils Muižnieks szeptember végén tett törökországi látogatását követően közzétett feljegyzésében hangsúlyozta, Ankarának a lehető legsürgősebben vissza kell térnie a rendes eljárásokhoz és ügymenetekhez, és a lehető leghamarabb véget kell vetnie a rendkívüli állapotnak.

Sajnálattal állapította meg, hogy Törökország kormánya hétfőn úgy döntött, 90 nappal meghosszabbítja a rendkívüli állapotot, amelyet július 20-án, a kudarcot vallott katonai államcsínykísérlet után öt nappal vezettek be. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az intézkedés érvényességi ideje lerövidülhet.

Az emberi jogi biztos nem vitatta Ankara döntésének jogosságát a rendkívüli állapot júliusi bevezetését illetően, de megjegyezte, hogy a rendelkezések szinte korlátlan intézkedési jogkört biztosítanak a hatóságok és a végrehajtó hatalom számára, az ilyen hatáskör pedig minden esetben “bizonyos fokú önkényességet okoz és gyengíti a jogállamiságot”.

Aggodalmát fejezte ki, hogy a rendkívüli állapot lehetővé teszi, hogy a gyanúsítottakat 30 napnál tovább is fogva tarthassák, és bírálta, hogy egyszerű közigazgatási határozattal médiavállalatokat, egyesületeket, vállalkozásokat zárhatnak be, vagyonukat pedig elkobozhatják.

Nils Muižnieks azt is kifogásolta, hogy Ankara kollektív eljárást folytat a puccskísérlet felelősévé tett, az Egyesült Államokban élő egykori hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmához közel állók ellen. Az ombudsman aláhúzza, hogy nem lehet valakit bűnösnek kimondani csak azért, mert rokonszenvez egy törvényesen működő szervezettel, amely Gülen mozgalmához köthető, ha nem is tudott arról, hogy a szervezet erőszakra készül.

Külön kiemeli az ombudsman a jogbiztonság fontosságát, valamint, hogy egy demokratikus társadalomban nem szabad egy gyanúsított családtagjait is automatikusan gyanúsnak tekinteni.

Törökországban, a július 15-én kudarcot vallott államcsíny óta mintegy 70 ezer ember esetében indítottak eljárást Törökországban az átfogó vizsgálatok keretében. A nyomozások a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik.

A török kormány hétfőn újabb kilencven nappal meghosszabbította a július 20-án bevezetett rendkívüli állapotot, amelynek értelmében törvényerejű rendeletekkel irányítják az országot. Recep Tayyip Erdogan államfő támogatta a helyzet fenntartását, mert szerinte Ankara így hatásosabb küzdelmet vívhat a terroristák ellen, beleértve a kurd lázadókat és támogatóikat is.

A puccskísérletben török források szerint 246-an vesztették életüket, köztük 179 civil, 62 rendőr és 5 katona. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »