Thomas Henry Huxley angol biológus támogatta Darwin evolúciós elméletét, ezért Darwin bulldogjának is csúfolták. Híres lett vitája 1860-ban az oxfordi püspökkel, Samuel Wilbeforce-szal, aki maga is jártas volt a természettudományokban. Huxley erősen védelmezte Darwint.
Bár Darwin soha nem állította, hogy az ember a majomtól származik, de a csimpánzzal való látszólagos rokonságunk említése sokakban ezt hitette el. Mindenesetre Huxley a vita alatt újra kihangsúlyozta, hogy ő a majomtól származik. A püspök végtelen udvariasan megkérdezte: „Az apai, vagy anyai ágról?” Huxley azzal vágott vissza, hogy nem szégyelli, ha a majomtól származik, de azt szégyellené, ha nevét olyan embertől kapta volna, aki kiváló tehetségét arra használja, hogy elhomályosítsa az igazságot.” Darwin nem volt jelen a vitán.
Szarvad van és patád
Egy másik történet J. B. Lamarckról és Georges Cuvier-ről szól. Lamarck 1809-ben állt elő evolúciós elméletével, mely szerint fejlettebb lények fejletlenebbekből keletkeztek. Cuvier megfigyelő volt és a terepen kutatott. Szenzációnak számított, mikor Párizsban a Montmartre-on kiásott egy egyszarvúcsontváz-részt. Ebből rekonstruálni tudta az egész állatot. Modernizálta az anatómiát, kidolgozta a korrelációs törvényt. Eszerint például azok az állatok, amelyeknek szarvuk és patájuk van, mindig növényevők. A karmok, a futásra való izmok és a tépőfogak húsevő állatra utalnak. Egy földből kiásott állkapocsból rekonstruálni lehet az egész állatot – állította. Klasszikus az anekdota tréfás diákjairól, akik egy éjszaka meg akarták ijeszteni jó tanárjukat. Egyikük ördögnek öltözött fel, két szarvval és patával, míg a többiek kintről leselkedtek. „Ébredj fel! – kiáltotta az ördög. – Én vagyok az ördög, és megeszlek!” Cuvier felriadt és ránézett a jelenségre. „Nem, te nem tudsz megenni engem – mondta szárazon –, szarvad van és patád. Korrelációs elméletem szerint te növényevő vagy!” – ezzel visszafordult és aludt tovább.
Óriási taps kintről az ablaknál.
Borka László
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
