Észak-Magyarországon a legolcsóbbak az ingatlanok

Észak-Magyarországon a legolcsóbbak az ingatlanok

Az elmúlt években a jelentős hazai lakásár-emelkedés fő motorjának Budapest számított, ami azt eredményezte, hogy az árak nem csak beérték a válság előtti szinteket, de jelentősen meg is haladták azt.

A TAKARÉK Lakásárindex 2017 IV. negyedévében, a korábbi 257,51-ről 260,55-re változott. A drágulás így az előző negyedévhez képest 1,2 százalékos volt, ami visszafogottabb növekedést jelentett a megelőző időszakokhoz képest. Az aktuális mutató előállításához a Takarék Csoport piaci információi és saját megfigyelései mellett felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adott időszakra feldolgozott valamennyi adatot – olvasható a Takarék Index sajtóközleményében.

A TAKARÉK Lakásárindex a válság előtti maximumot jelenleg 29,8 százalékkal szárnyalja túl. Reál értelemben a változás ugyanebben az időszakban minimális, 2017 negyedik negyedévében mindössze 0,9 százalékkal voltak magasabbak a reál lakásárak 2008 első negyedévéhez képest.

2017 IV. negyedévére az előző három hónaphoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek hazánkban a lakásárak. A növekedés így tehát elmaradt az előző negyedévekben tapasztalhatótól, a piac a 2014 óta tartó felívelési időszak legkisebb nominális emelkedését produkálta a tavalyi utolsó negyedévben, reál értelemben pedig azonos szinten maradtak az árak az előző negyedévivel.

Az éves növekedés 2017 IV. negyedéve és az előző év azonos időszaka között nominális értelemben 11,53 százalékos volt, a reál emelkedés pedig szintén nagyon közel állt ehhez; 9,06 százalékos volt a drágulás mértéke. A TAKARÉK Index értéke a 2014 eleje óta tartó felívelés során összesen 69,3 százalékkal emelkedett, a reál index érték esetében pedig 62,8 százalékos bővülés volt tapasztalható.

Egyelőre kitart a lendület a hazai lakásépítési piacon. 2017-ben összesen közel 38 ezer építési engedélyt adtak ki, és 2018 első negyedévében sem volt tapasztalható visszaesés a piacon. Az idei mintegy 10 ezer engedély a tavalyi első negyedévben kiadottnál is többnek mutatkozik, s habár a tavalyi utolsó negyedévben kevesebb engedélyt adtak ki, mint a megelőző év azonos időszakában, a mostani számok azt mutatják, hogy a lakásépítők továbbra is aktívak maradtak a piacon.

2017-ben Magyarországon több mint 14 ezer új otthon készült el, ez a 2016-ban átadott 10 ezer lakáshoz viszonyítva jelentős növekedésnek mondható. A bővülés bár valóban jelentős volt, azért továbbra is messze elmaradt a válság előtti szinttől. Az idei évre azonban lényegesen több átadás várható, hiszen számos a 2016 év eleji áfakulcscsökkentés által ösztönzött projekt fejeződhet be az idén. Mindazonáltal hozzá kell tenni, hogy a munkaerőhiány miatti csúszások következtében az előzetesen várt számok akár módosulhatnak is.

Az elmúlt években a lakásépítések jelentős része Budapestre koncentrált, 2017-ben például az előbb említett közel 38 ezer lakásépítési engedélyből csaknem 15 ezret erre a területre adtak ki. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint pedig csak Budapesten 10 ezer lakást adhatnak át 2018-ban, de 2019-ben akár ennél is több lehet az új lakások száma.

A lakáshitelezés bővülése továbbra is támogatólag hat a hazai lakáspiac felfutására. A forint lakáshitelek összegének 2017-ben tapasztalt 39 százalékos bővülése után 2018 elején is folytatódott a növekedés. Az év első négy hónapjában a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek összege 237,6 milliárd forintot tett ki, míg az előző év azonos időszakában az összegük csupán 168,7 milliárd forint volt. 2018 áprilisában a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor enyhe növekedést követően 4,5 százalék volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 4,21 százalékos szinten mozgott.

2017-ben közel 150 ezer lakáspiaci adásvételt kötöttek Magyarországon, ami meghaladta a 2016-os szintet, ugyanakkor az ország különböző településtípusain eltérő volt az adásvételszámok változásának alakulása. Míg a községek esetében növekedett, addig Budapesten az előző évek után ismét valamelyest visszaesett a vásárlási kedv. Budapestre vonatkozóan azonban jellemző, hogy jelentős az újlakás-tranzakciók száma, amelyek a legtöbb esetben még a tervezőasztalról történő vásárlást jelentik, így ezek a tranzakciók csak később, a lakások elkészülte után jelennek majd meg a statisztikákban.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »