„Család vagyunk: egy az anyánk, egy a vérünk, egy a szívünk, egy az Istenünk” – hangzik az Isten szolgája Esterházy János Zarándoknap idei mottója. Esterházy János ismét átölelte a hívő, keresztény Kárpát-medencét, követői immáron hatodik alkalommal jöttek össze az alsóbodoki zarándokközpontban. Esterházy János szellemi öröksége erősebb, mint valaha.
Közös megemlékezésre, szakrális ünnepre jöttek össze a keresztény hívek az Alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.
Esterházy János hamvainak végső nyugalomra helyezésének hatodik, elhunytának 65. évfordulójára emlékezett a Kárpát-medencei magyarság.
A vigíliai eseményekre szeptember 16-án, péntek délután és este került sor. Bemutatták az Eltörölhetetlen történet című lengyel dokumentumfilmet is. Mivel az idei Esterházy Zarándoknap fő gondolata, vezérfonala a családi egység, a béke megteremtése volt, péntek este gyertyafényes keresztutat jártak és imavirrasztásra került sor a békéért. A szervezési kérdésekről és a zarándokközpont feladatáról ifj. Csámpai Ottó, a központ igazgatója beszélt portálunknak.
Szombaton, szeptember 17-én a délelőtti óráktól folyamatosan érkeztek a zarándokok az egész Kárpát-medencéből. Az idegen nyelven beszélő híveknek digitális tolmácsolást is biztosítottak a szervezők. A zarándoknapra megérkeztek Esterházy János leszármazottai is, hogy együtt emlékezzenek a hívő közösséggel a mártírgrófra. Isten szolgája Esterházy János lelki jelenlétét a ma társadalmában és a keresztény magyar közösségben hithű tanúságtételek bizonyították.
Tanúságtételt tett Csókay András sebészprofesszor és Eperjes Károly színművész is. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja kifejtette, Szűz Mária áldva tartja a Kárpát-medence népét, Szent István népét. Mivel itt erős a kereszténység, ezért erős a „fickó” – az ördög rugdosása is.
A szeretetláng és a Szent Áldozás, a Szűz Anya szava pedig a leghatékonyabb orvosság a fickó ellen. Ezt ismerte fel Esterházy János is, aki még élete legnagyobb földi nyomorában is oda tudott fordulni Istenhez.
Az Esterházy zarándoknapon a hagyományokhoz híven kiosztják az Esterházy-díjat is. Ezt olyan személy vagy csoport kapja, akinek vagy amelynek munkássága erősen őrzi Esterházy szellemi, hitbeli és alkotói örökségét. Az érmeket ifj. Csámpai Ottó és Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere, a zarándokközpontot megálmodó és felépítő elhunyt Paulisz Boldizsár fia adta át.
Az idén a díjat Ľudovít Paulíny atya, Krysztrof Owczarek, a podhalai zarándokcsoport vezetője és az alsóbodoki Asszonykórus kapta.
Az ötvenedik jubileumát ülő asszonykórust Bárdos Gyula méltatta. A kórus tagjai minden zarándoklaton és Esterházy szentmisén részt vesznek, élő, lélegző hitőrzői az alsóbodoki közösségnek. A hetvenes éveiben járó Mikle Zsuzsanna mesélt arról, mit is jelent Alsóbodoknak az Esterházy kultusz.
Az Esterházy zarándoklat minden évben az ünnepi hálaadó szentmisében csúcsosodik ki. A főcelebráns Márton Zsolt, váci megyéspüspök a szentmise szándékát Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, magyar és közép-európai vértanú társaiért, a nemzetek közti megbékélésért, az ukrajnai békéért és a családokért ajánlotta fel. A lengyel Jedraszewszky érsek üzenetét magyar nyelven Pawel Czebula atya tolmácsolta, a boldoggá avatási per koncelebrátora.
Molnár Imre, Esterházy János életrajzírója szerint a mártírgróf ölelése mindig érződik a zarándoknapon, jelen van a harmónia, a és a nemzetek közti megbékélésbe vetett hit.
A történész Esterházy szellemi örökségéről és a boldoggá avatási per részleteiről számolt be.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
