Értékes gyűjtemény látható Havadtő falumúzeumában

Értékes gyűjtemény látható Havadtő falumúzeumában

Nemcsak a helyiek, hanem a szakma is értékes és érdekes gyűjteménynek tartja a Maros megyei Havadtőn látogatható falumúzeumot, amely a Székely Nemzeti Múzeum szakmai támogatásával létesült nemrég.

12 havadto-muzeum-2_or_b

A helyi néprajzi gyűjtemény a gyulakutai polgármesteri hivatal támogatásával új, saját épületbe költözött. A múzeum berendezését, a kéttermes alapkiállítás létrehozását a Székely Nemzeti Múzeum és a Pro Havadtő Egyesület megbízásából Kinda István néprajzkutató végezte el. A kultúrotthon udvarán, a vadonatúj, parasztházra emlékeztető, fehér falú kis épületben rendezték be a helyiek a falumúzeumot.

Tematikus tárlatok, látványraktár

Két szobában tematikus kiállítást talál a látogató, míg az épület tetőterében mintegy hatszáz tárgy van, amelyekből látványraktárat hoznak létre, azaz a helyi gyűjtemény éppen ki nem állított darabjait tárolják és mutatják be az érdeklődőknek – mondta el Donáth István, aki húsz évvel ezelőtt kezdte a tárgyak gyűjtését, s néhány éve a Pro Havadtő Egyesület tagjai is csatlakoztak hozzá. A magángyűjteményt így felhívás útján a falubeliek is gyarapítani kezdték, szinte nincs is olyan ház, ahonnan ne került volna hozzájuk tárgy.

Az épületben tematikus, időszakonként más-más jellegű kiállításokat szerveznek majd. Az egyik helyiségben a berendezés az 1910-es évekbe vezet vissza, egy helyi paraszti család mindennapjait idézi. A férfibábu a kemence mellett kukoricát fejt a tavaszi vetéshez, felesége a vacsorát tálalja. A szobában a legszükségesebb tárgyak találhatók: egy-két bútordarab, edények, eszközök, a fogason előkészítve a férfi ruhája, csizmája, átalvetője, hogy a vásárba indulhasson. A sarokban a falon ott láthatók azok a kitüntetések, amelyeket a nyárádszeredai (1941) és budapesti (1942) kiállításon nyertek el a helyi Izsák Gyula tenyészállatai.

Polgári szoba az 1930-as évekből

A másik helyiség az 1930-as évek polgári szobáját mutatja be, korabeli értékes bútordarabokkal. Mintha csak Nagy Sándor egykori lelkész állt volna fel emlékiratai mellől, vagy az „amerikás” Csató Ágoston hagyta volna abba adóskönyve böngészését. A szobában álló üveges tárlókban első és második világháborús személyes tárgyak, bankók, kitüntetések, Nagy Sándor lelkész 14 füzetet kitevő emlékiratai, szemüvege, botja látható, az 1786. évi katolikus prédikációs könyv és régi bibliák. Ott láthatjuk a szobában a havadtői zenélőkapu egy darabját is, egy 1941-es gazdatanfolyam emlékképét és Csató amerikai befogadólevelét, de annak a hajónak a fényképét is megnézhetjük, amellyel a férfi a másik földrészre utazott.

A szoba falán a Bethlen Gábor Alap támogatásával készült pannók is láthatók, amelyek a falu ünnepeit mutatják be: a tavaszi ünnepkört (locsolás, tojásfestés, fenyőágazás, májusfaállítás), téli ünnepeket (disznóvágás, karácsonyi kántálás, angyaljárás, óévbúcsúztatás, farsangolás), jeles eseményeket (keresztelő, konfirmálás, lakodalom, temetés), közösségi eseményeket (nők és anyák napja, szüreti bálok, mindenszentek napja). A bemutatókat Kinda István néprajzkutató állította össze.

Az új épület mellett, az udvaron egy sütőkemencét és egy többfunkciós csűrt építene az egyesület a közeljövőben, ezeket egyrészt múzeumpedagógiai célokra használnák fel, másrészt különböző szabadtéri rendezvényeket is szerveznének a csűrben, de itt kaphatnának helyet olyan eszközök és bútordarabok is, amelyek méreteik miatt nem férnek be a múzeumépületbe. Az egyesületnek van egy ezerkétszáz kötetet számláló könyvtára is. Mindezek működtetésébe, a tárlatvezetésbe szeretnék bevonni a falu fiataljait is.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »