Érsek a Strand Fesztiválon

Érsek a Strand Fesztiválon

A KözösPont Ökumenikus Misszió látta vendégül Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitát a zamárdi Strand Fesztiválon augusztus 25-én, ahol a fiataloknak beszélt életéről, hivatásáról, és nem utolsósorban a keresztény életvezetésről.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Az érsek elnevezést annyira nem szeretem. A püspökhöz már kezdek hozzászokni, azonban szerzetesi mivoltomnál fogva kérlek, inkább szólítsatok Fülöp atyának” – kezdte el bemutatkozását a civil sátor nyitott ponyvája alá betérőknek a püspök.

A közösség reggeli áhítatát megtartva nemcsak a görögkatolikusoknak, de az összes keresztény felekezetnek és minden fesztiválozónak egyaránt szóló krisztusi igazságokról beszélt Máté evangéliuma (Mt 25,31–46) alapján. Áhítatának fő mondanivalója az volt, hogy az üdvösségünk kérdése az Istennel való személyes kapcsolaton kell, hogy alapuljon. „Nem piros- vagy feketepont-szerzés, sem pedig egy egyértelműen meghúzott határ, amiről feketén-fehéren megállapíthatjuk, hogy ott kezdődik az üdvösség, hanem az Istennel való személyes kapcsolat az, ami a cselekedeteink alapja kell hogy legyen” – emelte ki a fesztiválozóknak tartott elmélkedésében az érsek. A könnyűzenei fesztiválok életében nagy kuriózumot jelentett egy ilyen vendég jelenléte, hiszen e nyári rendezvények nem a keresztény jelenlétről szólnak elsősorban.


A KözösPont Misszió sátra 2000 óta számos fesztiválon, így eddig a Sziget, Hegyalja, Volt, EFOTT, SZIN, FishingOnOrfű fesztiválokon jelent meg, idén pedig először a Strand Fesztiválon. Tevékenységének célja, hogy végigkísérje a fesztivál életét, és megmutassa az azon résztvevőknek, hogy az evangélium üzenete és a kereszténység nemcsak a templom falain belül, hanem egész életünkben, annak minden pillanatában, így a kikapcsolódás, szórakozás idején is jelen van lelkünkben, kapcsolatainkban. Ezért is törekszik a misszió arra, hogy személyes beszélgetés keretén belül találkozhasson minden betérő fesztiválozó az Örömhírrel. Erre a KözösPont egy féléves időszakon keresztül készít fel egy stábnyi embert (körülbelül húsz főt), akik elhivatottak arra, hogy a misszió arculatát képviseljék úgynevezett civil sátrukban. A beszélgetéseket interaktív, gondolatébresztő programokkal, játékokkal, kvízzel vagy témaindító önismereti teszt segítségével kezdeményezik. Idén a színház témáját hívta segítségül programjához a KözösPont sátor, melynek mottója: „Színház az egész világ?!”


„A színház is okozhat transzcendens élményt, azonban nem mindegy, hogy az az élmény mire irányul. A keresztény egyházak liturgiái, templomi szertartásai, istentiszteletei abból az isteni valósággal való kapcsolattartásból származnak, amely mögött ott áll a kinyilatkoztatás. Azon keresztül mutatta meg Isten, hogy ő az egyedül létező, ezért a megidézés élményének alapja önmagában már adott számunkra. Tehát bár Istennel lehet találkozni a színházban is egy színdarabon keresztül, maga a Szent Liturgia nem azonosítható egy színdarabbal” – válaszolta az egyik betérő kérdésére a püspök, hiszen bárki fordulhatott felé akár provokatív gondolatokkal is. Az egyik fesztiválozót foglalkoztató kérdésre, hogy a katolikus egyház díszes és aranyozástól nem mentes templomai, szertartásai hogyan függnek össze a keresztény üzenettel, amely a szegénységet hirdeti, Fülöp metropolita ezt válaszolta: „A közösségben Isten dicséretét a legdíszesebb módon kell megélnünk és kifejeznünk, ezen nem szabad spórolnunk. A befelé fordulás azonban a szegénységnek nemcsak a látszatával kell hogy járjon, hanem valóban szegénnyé kell válni, keresni a belső csendet és azon keresztül Isten hangját. A zaj és a hangos zene azonban elveszi a belső csöndre való törekvés lehetőségét.”

Arra a kérdésre, hogy miként lehet keresztényként kikapcsolódni, ekképpen szólt a püspök: „Nem tudok elképzelni olyan szórakozási módot, ami ne lenne jó töltekezés, kikapcsolódás, ha Jézussal viszem végbe. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket nem kísér Jézus, ezek leszívják az ember erejét. Ezért meg kell beszélni mindent Krisztussal. Imádság az, amikor figyelek az Úrra.” Majd Ferenc pápa krakkói beszédét idézte: „Ne keverjük össze a boldogságot a kanapéval!” „A töltekezés nem lehet lazsálás vagy lustaság, azonban nemcsak az imádság vihet az Úr felé, hanem akár a természetben megélt helyes istenélmény” – folytatta.


Idén a sátorban történő beszélgetések során több aspektusból is előkerült az elköteleződés kérdése, ezekről a püspök így gondolkodott. „A párkapcsolatokban és az istenkapcsolatban is a kitartás a fontos. Bár sokan vallásos családban nőttünk fel, és megszokott módon templomba járunk, mégis elérkezik az a pillanat az életünkben, amikor fel kell ismerni Jézust, hogy jézusivá válhasson egész életünk őáltala. Ehhez szükséges a felismerés mellett a döntés, hogy valóban az egész életem, ne csak annak rövid szakaszai teljenek vele. A párkapcsolatban a kezdeti szerelem fellángolása elmúlik, ezért szükséges tudatosan nagyon döntenünk a házasságkötés során, amely egy egész életre egymás kitartó szolgálatába állítja a párokat, nemcsak néhány hónapra.”

Látogatásakor aktívan részt vett az önkéntes keresztény fiatalok szolgálatában. „Használjatok nyugodtan, hiszen ezért vagyok” – ajánlotta fel Fülöp atya. Számos fesztiválozóval beszélgetett, akik közül bár sokan nem voltak vallásosak, mégis annyira megnyitotta a lelküket a püspök életszerű és hiteles mondanivalója, hogy akik az elején kétkedéssel teli érdeklődéssel fordultak jelensége felé, tiszteletteljes mondatokkal és viselkedéssel távoztak a sátorból.

Darvas Márton, az Ökumenikus Ifjúsági iroda munkatársa úgy vélte, hogy a metropolita fesztiválon való megjelenése látszólagos kontrasztot teremtett a szerzetesi habitus és a fesztivál képe között. Azonban ezt a paradox helyzetet feloldotta Fülöp püspök közvetlen hozzáállása az emberekhez, amivel nem egy egyházi méltóság képét adta, hanem egy jó lelkivezetőét. A sátor katolikus spirituálisa, Rockenbauer István – ferences, szerzetesi nevén: Barnabás testvér – úgy véli, hogy a fesztiválozókra mint barátokra kell tekinteni, és ilyen módon bevonni a keresztény sátor üzenetébe, amelyet Kocsis Fülöp jelenlétével megerősített.

Beszélgetései után írt önmagának egy hosszú levelet a jövőbeli terveiről, amelyet a KözösPont stábja egy év múlva kipostáz neki, ahogy a többi fesztiválozónak is lehetősége nyílt erre. Ebéd után Fülöp atya távozott, ha nem is quaddal, de egy „közöspontos pólóval” és egy heti belépésre feljogosító karszalaggal a karján az imalánc (csotki) mellett, amellyel a KözösPont stábja kifejezte, hogy bármikor szívesen látják viszont őt.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »