Erről állapodtak meg az uniós vezetők

Az M1 brüsszeli tudósítója elmondta, az uniós csúcs este nyolc körül ért véget. Egyetértés volt a tagállamok között abban, hogy a Brexit után az Európai Parlament 759 főről 705-re csökkentse létszámát.

Ami a csúcsjelölteket illeti, úgy tűnik, hogy a tagállamok nem akarnak előre garanciákat adni arról, hogy a csúcsjelöltek közül fognak majd jelöltet állítani az Európai Bizottság következő elnöki posztjára. Ez azért érdekes, mert az EP néhány héttel ezelőtt fogadott el egy határozatot, hogy csak olyan jelöltet hagy jóvá, aki a kampány során ilyen csúcsjelölt volt, ez tehát komoly vitákhoz vezethet – fogalmazott a tudósító.

Hozzátette: nem volt napirenden, de előkerült, hogy összevonnák az Európai Bizottság és a Tanács elnöki tisztségét, azonban ez nem élvezett támogatást a vezetők között, ahogy az sem, hogy csökkentenék az európai biztosok számát. A nemzetek feletti európai parlamenti listákra későbbi alkalommal térnek vissza.

Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák (j2), Mateusz Morawiecki lengyel (b3) kormányfő és Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök (b2) a V4-ek egyeztetésén a brüsszeli EU-csúcs előtt 2018. február 23-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A közös költségvetést illetően úgy döntöttek, meg kell találni az egyensúlyt az új és régi politikák között. Meg kell őrizni az olyan régi, fontos uniós politikát, mint az agrárpolitikát és a kohézió, illetve fel kell gyorsítani a döntési folyamatot, mert jövőre európai parlamenti választás lesz.

Uniós források és migráció

Az elmúlt napokban ismét fellángolt a vita arról, hogy össze kell-e, lehet-e kötni az uniós források kérdését a migráció ügyével. Ennek kapcsán a tudósító elmondta, kiszivárgott információk szerint erről is szó esett a csúcson. A német javaslat szerint ilyen feltételrendszert nem csak a migráció kapcsán állítanának fel. Olyan tagállamoknak nem fizetnének ki bizonyos uniós forrásokat, ahol nem érvényesülnének a jogállamiság elvei. A holland miniszterelnök olyan elképzeléssel állt elő, hogy akik nem tartják be az uniós gazdaságpolitikákat, nem hajtanak végre szükséges reformokat, azok se férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz – hangsúlyozta a tudósító.

A tudósító elmondta, a migrációs feltételrendszer kapcsán felszólalt az osztrák kancellár, aki szerint ne csak a menekültek befogadása jelenthessen szolidaritást, hiszen az több módon is kifejezhető.

A német javaslat ellen foglalt állást a luxemburgi miniszterelnök, aki ezt nem tartotta jó ötletnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg a német zöld EP-társelnök, aki azt mondta, az embereket büntetnék ezzel.

A visegrádiak nem tartják ezt jó ötletnek, és úgy gondolják, hogy ha ilyet alkalmaznának, akkor nem lehetne kizárólag a kohéziós politikára alkalmazni, illetve amennyiben a jogállamiság mint feltételrendszer előkerülne, akkor csakis úgy, hogyha valamennyi tagállam esetében alkalmaznák.

Tusk: nem igaz, hogy a csúcsjelölti rendszer demokratikusabbá tenné az EU működését

Hibás az elképzelés, amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer alkalmazása demokratikusabbá tenné az Európai Unió működését, ennek épp az ellenkezője igaz – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Az ülést lezáró sajtótájékoztatóján Tusk leszögezte az uniós állam- és kormányfők nem garantálhatják, hogy a jövő évi tisztújításkor a legtöbb szavazatot szerző európai párt listavezetőjét fogják automatikusan jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Az alapszerződés világosan fogalmaz: a jelölés az Európai Tanács “független kompetenciája” az európai választások eredményének figyelembe vételével – mondta.

A résztvevők teljességgel elvetették azt a javaslatot, amelynek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Elutasították emellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról, illetve az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentéséről szóló felvetéseket is – közölte Tusk.

Támogatásukról biztosították ugyanakkor a tervezetet, miszerint 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság uniós kilépése után.

A találkozó napirendjén szerepelt a következő hétéves uniós keretköltségvetés ügye is, amelynek kapcsán Tusk aláhúzta, az erről szóló tárgyalások mindig nehezek, a tagállami vezetők hozzáállása azonban meglehetősen nyitott, és abban is egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű. Hozzátette, számos ország kész növelni hozzájárulása mértékét, hogy kezelni lehessen a Brexit okozta költségvetési űrt.

Kérdésre válaszolva Tusk arról számolt be, hogy “kizárólag pozitív reakciókat” hallott azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene. Mint mondta, nagyobb vitára számított, azonban még a lengyel miniszterelnök is elvi támogatásáról biztosította a felvetést azzal a kitétellel, hogy a rendszernek objektív kritériumokon kell alapulnia.

Az Európai Tanács elnöke röviden a brit kiválás kérdéseit is érintette, és kiemelte, pusztán illúziókon alapul London álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról, ha igazak a sajtó erről szóló jelentései.

“Már az elejétől kezdve alapelvünk, hogy nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac (London számára) előnyös részeit” – fogalmazott, illetve reményét fejezte ki, hogy a brit kormányfővel való jövő csütörtöki találkozója során részletesebben is megismerheti a szigetország álláspontját.

Donald Tusk végezetül a szíriai helyzetről is beszélt. “A rezsim ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket támad brutálisan. Támogatói, Oroszország és Irán pedig lehetővé teszik ezt. Felszólítjuk őket, hogy vessenek véget az erőszaknak” – fogalmazott, és azonnali tűzszünetet sürgetett az EU nevében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláhúzta: nem okozott számára meglepetést a tagországi vezetők csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos álláspontja, “megosztott felelősségről van szó, nem ír a szerződés automatizmusról”, ha az EP esetleg nem támogatja az Európai Tanács jelöltjét, akkor az állam- és kormányfők majd új jelöltet neveznek meg.

Hangsúlyozta emellett, minden tagország egyetért abban, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat, amire 14-15 állam is hajlandónak mutatkozik.

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »