Egybehangzó vasárnapi brit sajtóbeszámolók szerint egyre többen követelik a kormányzó brit Konzervatív Párton belül is Boris Johnson miniszterelnök távozását.
Johnson körül az elmúlt napokban egymás után robbantak ki a botrányok, miután kiderült, hogy a korábbi hónapokban több házibuliszerű összejövetelt rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások megsértésével, miközben az akkori szabályok értelmében a nem egy fedél alatt élő családtagok sem találkozhattak egymással.
A legutóbb ismertté vált hasonló ügy nyilvánosságra kerülése után a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is elnézést kért, miután a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap megírta, hogy tavaly április 16-án hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött búcsúbulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban, az egyiket Johnson kommunikációs igazgatója, James Slack távozása, a másikat a kormányfő egyik személyi fotósának utolsó munkanapja alkalmából.
Fülöp herceg, aki csaknem 74 évig élt házasságban II. Erzsébet királynővel, tavaly április 9-én, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a windsori királyi rezidencián.
Az edinburghi hercegtől április 17-én, a Downing Street-i partik másnapján vettek végső búcsút, és a királynő a távolságtartási szabályokat betartva magányosan ült a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a gyászszertartás helyszínén.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának kell kezdeményeznie a mindenkori miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció befolyásos 1922 Bizottsága elrendelje a voksolást. Ez a jelenlegi frakciólétszám alapján azt jelenti, hogy a bizalmi szavazáshoz 54 kezdeményező levél szükséges, és a The Sunday Times megfogalmazása szerint az eddig összegyűlt levelek száma „vészesen közel jár” ehhez.
A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 Bizottság – amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba – informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati – ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati – tisztséget viselő konzervatív képviselők számára. E frakciótestület hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőváltási folyamatainak irányítása is.
A Johnsonra nehezedő nyomást erősítik a friss támogatottsági felmérések is.
A legutóbbit a The Observer című vasárnapi baloldali brit lap megbízásából az Opinium közvéleménykutató cég készítette, mely felmérésből kiderül, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt tíz százalékponttal vezet a konzervatívok előtt.
Ugyanebből a felmérésből kiderül az is, hogy a választók 63 százaléka tartja kívánatosnak Boris Johnson távozását, és alig 22 százalék szeretné továbbra is őt látni a miniszterelnöki poszton. A Opinium kiemeli, hogy a Konzervatív Párt szavazóinak 48 százaléka is Johnson lemondását pártolná, és csak 37 százalékuk marasztalná a jelenlegi miniszterelnököt.
Egy másik brit közvéleménykutató cég, a YouGov vizsgálata azt mutatta ki, hogy a brit választók 56 százaléka szeretné Boris Johnson távozását, és 27 százalékuk támogatná a kormányfő maradását.
A YouGov felmérése is 10 százalékpontos – kilenc éve nem mért – támogatottsági előnyt jelzett a Munkáspártnak a konzervatívokkal szemben: e vizsgálat szerint a Munkáspártra a választók 38 százaléka voksolna, a Konzervatív Pártra viszont csak 28 százalék adná a szavazatát egy mostani parlamenti választáson.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
