Erősítheti a feketegazdaságot a bérmegállapodás

Erősítheti a feketegazdaságot a bérmegállapodás

A feketegazdaságot erősítheti a csütörtökön aláírt bérmegállapodás, egy ismert közgazdász szerint. Trükközni kezdhetnek dolgozóik bejelentésével azok a cégek, amelyek nem tudják a többletköltségeket az üzletfelekre vagy a vevőkre hárítani – mondta Bod Péter Ákos. A Német-Magyar Iparkamara szerint a munkaerő drágulása ronthatja az ország versenyképességét.

A csütörtökön aláírt bérmegállapodással a minimálbér 15, a szakmunkások minimálbére pedig 25 százalékkal nő jövőre. 2018-ban a minimálbér újabb 8, míg a szakmunkás-minimálbér további 12 százalékkal emelkedik. A munkáltatói járulék 7-7,5 százalékponttal csökkenhet a kormányzati ciklus végéig.

„Nyilván nagyobb kiadást jelent, de azt gondolom, hogy ez majd a másik oldalon, mivel ez mindenkit érinteni fog, a másik oldalon, meg bevételi források szempontjából pozitívan fog érinteni minket, hiszen a vásárlói köre esetleg bővülhet azzal, hogy megengedhetik maguknak azok, akik magasabb bérszínvonalon élnek, hogy nyílászárókat vásároljanak” – mondta egy komlói üzem ügyvezetője, Schmidt Ferenc.

A kis- és középvállalkozói szektorban a jelentős minimálbér-emelés a feketegazdaságot erősítheti a közgazdászprofesszor szerint. Ha egy cég nem tud árat emelni, hogy kigazdálkodja a magasabb fizetéseket, akkor trükközni kezd a dolgozók bejelentésével – mondja Bod Péter Ákos.

„Ez a minimálbér-emelés azt jelenti, hogy az a küszöb, amivel be lehet kerülni a munkaerőpiacra egy pályakezdőnek, egy képzetlen munkaerőnek, ez a küszöb megemelkedett, tehát nehezebb átlépni, és félek, hogy marad a nem foglalkoztatás stádiumában vagy a szürkegazdaságban, tehát zsebből fizetnek valamennyit abban a reményben, hogy előbb-utóbb be tud kerülni a termelésbe. De ez elég nagy baj volna, mert a magyar gazdaság szürke része és nem látható része így is Európában az egyik legmagasabb” – véli a közgazdász professzor.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint muszáj növelni a béreket ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a képzett munkaerő külföldre vándorlását.

„Pontosan tisztában vagyok vele, hogy a munkaadóknak gondot fog okozni ez a béremelés. A másik oldalon a munkaadóknak is pontosan látniuk kell, hogy az a gazdaságfilozófia, ami a rendszerváltáskor jellemezte a magyar gazdaságot, hogy olcsó a munkaerő ára, és ez a tőkebevonásának a legfontosabb sarokpontja, ez nem fenntartható, vagy ha fenn akarjuk tartani, szembe kell néznünk azzal, hogy 5-10 év távlatával ez az ország kiürül” – mondta Parragh László.

A kisebb külföldi cégek olyan országokba költözhetnek Magyarországról, ahol olcsóbb a munkaerő – mondja a német-magyar iparkamara illetékese. A termelés drágulása új befektetőket is elriaszthat – teszi hozzá.

„Nemcsak az, hogy valaki esetleg elvándorol, hanem aki potenciálisan ide jöhetne Magyarországra, az esetleg más helyszínt választ” – mondta Dirk Wölfer.

A bruttó 127 500 forintra emelkedő minimálbérből egy dolgozó 85 000 forintot visz majd haza jövőre, ami a létminimumot sem éri el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »