Erősített az elmúlt évben az áruszállítás

Erősített az elmúlt évben az áruszállítás

Beruházásainak növekedése alapján kilőtt, az országos átlaghoz mért fizetései alapján viszont lemaradt tavaly a hazai logisztika.

Igen vegyes képet ad a szállítás és a raktározás múlt évi adatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyve, mert miközben a terület egyes mutatói sikerévre utalnak, több más szám a behozni valókra. Maguk az összeállítás készítői is rámutatnak például a 24 százalékkal 872 milliárd forintra nőtt beruházási volumen kapcsán, hogy hullámzó teljesítményről van szó. A terület ugyanis 2014-ben 41 százalékkal bővült, 2016-ban viszont 36 százalékkal esett, ezek voltak a legnagyobb kilengései 2005 óta.

Abból derül ki, hogy összességében mégis kedvező a trend, hogy a szállítás és a raktározás bruttó 2097 milliárd forintos hozzáadott értéke – az előzetes adatok szerint – a teljes hazai GDP 6,5 százalékát tette ki, a teljesítménye pedig 2016-hoz képest 4,5, 2012-höz viszonyítva 17 százalékkal nőtt. Erre a szektorra jutott országos szinten a beruházások 14 százaléka, vagyis a harmadik legtöbb a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek mögött.

Az ágazat foglalkoztatottainak száma 5,9 százalékkal 294 ezerre nőtt, miközben a nemzetgazdasági átlag 16 százalék volt. Az alkalmazottak mintegy háromnegyede férfi. Az összes érintett dolgozó havi átlagos bruttó keresete 280 ezer forint volt, azaz 5,9 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál. Igaz viszont, hogy 28 százalékkal magasabb az öt évvel korábbinál, bár az emelkedés jelentős része – 13 százaléka – a múlt évhez köthető.

A szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2017-ben 3,4 százalékkal erősödött, az elmúlt öt év alatt pedig összesen 19 százalékkal. Ám, míg a korábbi években elsősorban a szállított áru mennyiségének köszönhetően nőtt a mutató értéke, tavaly inkább a szállítási útvonalak hosszabbodása miatt: a nemzetközi fuvarok 2,8, a belföldiek 5,1 százalékkal lettek hosszabbak. A határokon belüli fuvarok átlagos mérete 91 kilométeres rekordra emelkedett – a KSH nem közölt összehasonlító adatot –, viszont a szállított tömeg 4,3 százalékkal esett. A szállított 287 millió tonnányi áru 62 százalékát a határainkon belül fuvarozták.

Az áruszállítás csaknem kétharmada közúton történt, de a közúti szállítás súlya 1,2 százalékkal esett, miközben a vasút teljesítménye 8,4, százalékkal lett nagyobb. Megugrott: 27 százalékkal bővült a csővezetékes szállítás.

Az utaskilométerben számított helyközi személyszállítás 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az ezredforduló utáni évek rekordja. Az utazások hosszabbak lettek, ám a számuk kissé csökkent, 68 százalékuk belföldön zajlott. A buszutak aránya 48 százalék (+2,6 százalék), míg a vonattal történő utazásoké 25 százalék (+0,2 százalék). A vasúti személyforgalom 2000-től 2015-ig csökkent, utána szerény növekedésnek indult. A vonatokat alapvetően belföldi utazásokhoz veszik igénybe.

A repülőgépen zajló személyforgalom 2013 óta bővül, 2017-ben az előző évekénél jobban, 19 százalékkal erősödött az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény alapján is. Ezzel 14 százalékkal meghaladta a Malév megszűnése előtti utolsó év adatát. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2017. évi utasforgalma 13,1 milliós volt, ez 14 százalékos növekedés, és rekordnak számít. A repülőtérre érkező és onnan induló járatok száma 6,9 százalékkal emelkedett, nem gyarapodott olyan ütemben, mint az utasforgalom. Az egy járaton utazók átlagos száma emelkedett, folytatva az előző tizennégy év tendenciáját.

A légikikötő a legnagyobb utasforgalmat az Egyesült Királysággal, Németországgal, Olaszországgal és Hollandiával bonyolította le. Áruforgalma 87 ezer tonna volt, 13 százalékkal nagyobb a 2016-osnál. A vidéki repülőterek közül a Debrecen Airport forgalma a legnagyobb, 11 százalékkal 318 ezres csúcsra nőtt.

Távolsági útra 2017-ben az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebb, 642 millió fő indult. Az utazások 76 százaléka busszal, 23 százaléka vonattal történt, míg repülővel és hajón együtt 0,8 százalék. Az átlagos utazási távolság 44 kilométer volt, az autóbuszos utazásoké 28, a vonaton lebonyolítottaké 52. A légi közlekedés átlagos távolsága 1551 kilométer volt, ez 11 százalékos növekedés.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »