Erkel, a lokálpatrióta

Erkel, a lokálpatrióta

Erkelről szóló sorozatunk zárásaként gyulai kötődéséről írunk, amely alapjaiban határozza meg a kisváros lakóinak identitását. Görgényi Ernő polgármester is megemlíti, hogy mivel a legtöbb közintézményt, iskolát, művelődési házat, kórust Erkel Ferencről nevezték el, a városban lakó gyerekek egész kis koruktól jól ismerik a zeneszerző nevét.

A lokálpatriotizmus azonban ebben messze nem merül ki a Békés megyei településen. Arról például eddig nem is szóltunk, hogy a város külön szoborral és utcanévvel emlékezik meg Bartók Béláról, aki személyesen gyűjtött népzenét Gyulán. A legtöbben mégis Erkel nevével azonosítják a települést, és ebben szerepe van a gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaságnak.

Gyulai körutunkat Somogyváry Ákos karnaggyal, Erkel Ferenc szépunokájával tettük meg, aki egyben a társaság elnöki tisztét is betölti. Rendkívül szorosra fűzte a viszonyt a várossal, amelynek polgármestere az alapító okirat szerint elnökségi tagja a társaságnak. Számos elnökségi tag a gyulai közélet megbecsült, fontos közfunkciót betöltő személyisége, például az alelnöke Dézsi János, aki a száznyolcvan éves Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója. Tőle megtudjuk: a lokálpatriotizmusnak köszönhetően hatalmas a könyvtár gyulai kötődésű helytörténeti gyűjteménye. Az egyik fontos helytörténeti író egyébként nem más, mint Erdmann Gyula, aki szintén elnökségi tag, ahogy Perlaki Attila, aki az Erkel Ferenc Vegyeskart vezeti, és az Erkel Ferenc Gimnázium énektanára. Szintén elnökségi tag a történészként és helytörténészként a helyi múzeumok alkalmazásában álló Németh Csaba, aki az Erkel-ház kiállításának feldolgozásában is tevékenyen részt vett.

Ugyan nem tagja, támogatója a társaság célkitűzéseinek a kulturális és oktatási ügyekért felelős alpolgármester, Kónya István, valamint Dombi Ildikó, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője, aki már szakmai pályázatában is kiemelte, hogy az Erkel-hagyományokhoz kötődő, országosan is elismert programokkal gazdagítaná a település turisztikai kínálatát. Hozzá tartozik egyébként a tegnap bemutatott Almásy-kastély kiállítása is.

Az Erkel Ferenc-emlékház az Erkel-bicentenárium alkalmából újult meg 2011-ben, újranyitása óta korszerű, a multimédia lehetőségeit is kihasználó tárlattal várja a látogatókat. Olyan különleges tárgyakat találunk itt, mint Erkel harmóniuma – amelyet a zeneszerző Liszt Ferenccel közös tanítványának, gróf Zichy Gézának ajándékozott –, Erkel sétabotja, karmesteri pálca, szivarszipka, levelek és kották, korabeli fényképek, egyebek között a legelső Erkel-fotó az 1860-as évek elejéről, az utazáshoz használt néma zongora, egy ezüstserleg, jubileumi sakkalbum, mivel a komponista kiváló sakkozó is volt. Természetesen az egykor itt működő elemi iskola berendezését is megidézik, ebben a teremben kisebb koncerteket, előadásokat is lehet rendezni, az udvaron található hatalmas sakktábla pedig színpadként is funkcionál szabadtéri hangversenyek idején.

Gyula mellett Budakeszi az a település, amelyhez Erkel Ferenc élete végén – nyaralója révén – kötődött. Mivel ez a város is ápolja a zeneszerző emlékét, Somogyváry Ákos közvetítésével, Tóthné Fajtha Anita, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatója közreműködésével a két település már felvette a kapcsolatot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »