Erdogan nem akarja, hogy az imámok kormányozzanak

Törökország egykori nagyköveteként az országot régóta ismeri, több szereplőt is jól ismer. Mi történik Törökországban?

 

Törökországról nem lehet anélkül beszélni, hogy ne értenénk meg történelmét. A közvélemény szekuláris kemalista részébe bele van kódolva a vallás megerősödésétől való félelem. Ezért már első pillanattól speciálisan viszonyultak Erdoganhoz, akkor is, mikor még Isztambul polgármestere volt.

 

(…) Vissza kell térnünk a úgynevezett hét irányhoz, amit Atatürk vezetett be. Két dolog volt döntő, két irány – a török nacionalizmus elsőbbsége és az iszlám elválasztása az államtól. Közel 50 évig nem jelenhetett meg semmilyen más politikai párt, ha mégis megjelent, azonnal betiltották. Hosszú ideig tartott, míg a helyzet oda alakult, hogy másfajta párt is a parlamentbe juthatott.

 

Hogyan függ ez össze a legutóbbi puccsal és Erdogannal?

 

Észre kell fenni a vallást érintő társadalmi nyomás jelenlétét. A múltban betiltottak minden egyházi iskolát, minden vallási jelképet, és a lakosság egy része ezzel nagyon nem értett egyet. A francia nagykövet egyszer azt mondta, hogy Törökországban három évszázad látható: Nyugat-Törökország és a nagyvárosok a 21. században járnak, Antalya tartomány a 20. század derekán jár, és az ország keleti fele, ahol az örmények éltek, 19. századinak néz ki.

 

A regionális különbségeket jól mutatja egy CHP felmérés, ami szerint a 75 milliós török lakosságból 22 millióan keresnek kevesebbet, mint 280 euró, 49 millióan eladósodtak. 34 millióan hetente legfeljebb háromszor esnek húst, 26 millióan pénz hiányában nem tudnak új ruhát vásárolni, 56 millióan nem tudják lecserélni ócska bútoraikat. Forrás: al-monitor.com

 

Mihez kezdett Erdogan ezzel a társadalmi nyomással?

 

Atatürk után Erdogan a második legjelentősebb politikai személyiség Törökországban az első világháború óta. Hatalomra úgy került, hogy olyan szekuláris államot akart létrehozni, ami felújítaná a vallás jogait.

 

(…) Mondok pár példát. Ha egy gyerek vallási iskolából érkezett az egyetemre, automatikus elvettek tőle 50 pontot. Így esélye sem volt olyan sikeresen elvégezni az iskolát, mint azoknak, akik nem kötődtek a valláshoz. Épp ezért sokan Ausztriában jártak iskolába. Mikor azt mondtam, hogy én ezt diszkriminációnak tartom, a legnagyobb török egyetem rektora és a gazdasági kamara vezetője azt válaszolták: Képzelje el, hogy ezek az emberek bejutnak a kormányba, a hadseregbe, a bíróságokra, ezt nem engedhetjük meg. (…)

 

(…) Mi a háttere Erdogan és a hadsereg konfliktusának?

 

Törökországban a konfliktusok zöme a gazdasági válságkor alakult ki. Jött a hadsereg, és megoldotta a helyzetet. Először előírta a kormánynak, mit kell tennie vagy beavatkozott. A hadsereg legdrasztikusabban 1980-ban avatkozott be. Ami most történik, az Törökország számára tragikus, de összehasonlítva azzal, ami 1980-ban történt, csak gyenge utánzat. Akkor 250 ezer embert ítéltek el, 500 embert végeztek ki, attól függően, ki volt alkalmatlan katonai szolgálatra. Ma ezek a számok szintén magasak, de Erdogan szerencsére egyelőre nem végzett ki senkit.

 

Erdogan hívei, akik elvették a puccsista katonák fegyvereit. A török elnök egyetlen szavára az utcákra vonultak. Vajon miért nem lőtt egyetlen katona sem, hogy megvédje magát? Forrás: CNN.com

 

A halálbüntetést újra bevezetné…

 

Igen, de az az érzésem, hogy ezt nem sikerül átvinnie a parlamenten.

 

(…) Erdogan iszlamista?

 

Ő egy olyan politikus, aki ne akarja, hogy az imámok kormányozzanak. Amíg hatalmon lesz, megpróbálja ellenőrzése alatt tartani őket.

 

Hasonlóképpen a szaúdiak sem akarják, ott mégis iszlamista rendszer működik. Miért hisz ennyire Erdoganban?

 

Erdogan viszonylag nagy bizalmat élvez az emberek körében. Vannak nemzetek, amelyek nem tudják elképzelni a kormányzást cár vagy szultán nélkül, és ha van karizmája, inkább támogatják őt, mint valaki mást.

 

Erdogan iszlamista politikus, de nem osztaná meg a hatalmat a vallási vezetőkkel. Forrás. Hudson.com

 

(…) Felmerültek olyan elméletek, miszerint a puccs csak egy Erdogan által megrendezett színházi előadás volt. Mi az Ön véleménye?

 

Sok ilyen elmélet létezik. Az egyik, hogy a puccsot maga Erdogan szervezte, hogy félreállíthassa az ellenzéket. Egy másik, hogy tudott róla, de nem vette elejét, mert előnyösnek találta és ki akarta használni. A harmadik teória szerint Gülen iskolákban, bíróságokon és hadseregben lévő párhuzamos szervezetei rendezték meg. A negyedik, Oroszországból származó elmélet pedig azt mondja, hogy azért történt a puccs, hogy Erdogan bocsánatot kérhessen Putyintól.

 

Ön melyik elméletnek hisz?

 

Szerintem a puccsot a katonák szervezték, de Erdogannak szerencséje volt,hogy még idejében lecserélte a hadsereg felsővezetését és a puccsisták az alacsonyabb rendfokozatúak közül kerültek ki, és nem tudtak úgy mozgósítani, mintha a tábornoki kar állna mögöttük.

 

Erdogan másik arca? A puccskísérlet során elesett barátja sírjánál nem tudott uralkodni a könnyein. Forrás: ndtv.com

 

(…) Az EU-nak Törökországgal van egy fontos egyezsége a migránsokkal kapcsolatban. Ez az egyezség azon áll vagy bukik, hogy kap-e Törökország vízummentességet az Eu-tól. Ma már úgy tűnik, ez lehetetlen. Megmaradhat a megállapodás így is?

 

Az első pillanattól úgy gondolom, hogy ez a megállapodás nem működhet. Nem volt túl szerencsés lépés az EU-tól. A pénzt, amit Törökországba fektettünk, inkább a külső határok védelmére költhettük volna. Török területeken nagyjából 3 millió menekült tartózkodik. Milyen lenne a török válasz, ha elhúzzuk előtte a mézesmadzagot, és aztán semmit sem tartunk be belőle?

 

Korrektül meg kellett volna nekik mondanunk, hogy a vízummentesség nem megoldható. Most mindenki azt állítja, hogy ez szóba sem jöhet. Ezért zsarolhatóvá váltunk és a törökök kérlelhetetlen üzletemberek, a politikában is. Most bármikor azt mondhatják: ha nem lesz vízummentesség, a migránsokat továbbengedjük Görögországba. Az EU meg megnézheti magát.

 

A törökök maradjanak törökök Európában is. Forrás: caribflame.com

 

Postoj.sk, Viktor Bauer: Erdogan nechce, aby mu vládli imámovia

Nyitókép: timeslive.co.za

Az interjút Jozef Majchrák és Jaroslav Daniška készítette Törökország egykori nagykövetével, Bauer Viktorral. 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »