Erdogan bocsánatot kért

Erdogan bocsánatot kért

Megnyílt az út az orosz Szu– 24-es vadászbombázó lelövése miatt tavaly novemberben Moszkva és Ankara között megromlott kapcsolatok rendezése felé, miután Vlagyimir Putyinhoz írt levelében Recep Tayyip Erdogan bocsánatot kért a történtekért.

Megérkezett a Kremlbe az az üzenet, amelyben a török államfő bocsánatot kér az orosz vadászbombázó tavaly őszi lelövéséért, együttérzéséről biztosítja a halott pilóta családját, és készségét fejezi ki a kétoldalú kapcsolatok rendezésére. A Russia Today nyilvánosságra hozta a levél szövegét, amelyben Erdogan a korábbiakkal szemben azt állítja, hogy Törökország nem tudatosan lőtte le a Szu–24-est. Emlékeztet arra, hogy a veszélyt is vállalva a török fél megszerezte a szír ellenzékiektől a megölt pilóta holttestét, és átadta Moszkvának. A török elnök kimondta a Moszkva által elvárt „elnézés” szót, és aláhúzta, hogy nyitott minden javaslatra, ami könnyítheti a halott családjának fájdalmát. Erdogan megemlíti azt is, hogy bírósági eljárás folyik az ellen a török állampolgár ellen, aki összefüggésbe hozható az orosz pilóta halálával. A viszály rendezésének felgyorsulását jelzi, hogy ezzel párhuzamosan bejelentették a szankciók lazítását, így ismét több török tulajdonban lévő oroszországi vállalat foglalkoztathat török állampolgárokat.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy – különösen energetikai téren – a stratégiai kapcsolatok azonnal a korábbi szintre emelkednek, a hangnem megváltozása azonban Ankara politikai irányváltásáról árulkodik. Ez logikusnak is tűnik, hiszen Törökországot nemcsak gazdasági téren érték károk, de szinte minden szomszédjával összeveszve az iszlám világban korábban megszerzett pozíciói is meginogtak. Ankara szempontjából kimondottan rossz fordulatot vett a szíriai helyzet rendezése, és ez szintén kompromisszumokra késztette a nagyoszmán ambícióit, középhatalmi álmait veszélyben érző Erdogant. A Moszkva és közte levő feszültség ugyanis még a türk népekkel ápolt kapcsolatait is gyengítette, nem beszélve arról, hogy jelentős részben erre visszavezethetően stratégiai pofonok sorát kapta. Ráadásul a szinte egyetlen sikertörténetként értékelhető európai viszonyrendszerben sem úgy jöttek az eredmények, mint azt Ankara elképzelte.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »