Erdő Péter bíboros Nagyszombatba hozta Kőrösi Márk koponyaereklyéjét

Október 12-én a Nagyszombatban 1635-ben egyetemet alapított Pázmány Péter hercegprímás utódja, dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek látogatott el a magyar Rómának is nevezett városba. 

A látogatás apropójául az éppen 400 esztendővel ezelőtt életáldozatukat bemutató kassai vértanúk szolgáltak: az erdélyi Pongrácz István, a horvát származású Kőrösi Márk és a lengyel gyökerű Grodeczki Menyhért. Kőrösi Márk ereklyéjét magával hozta a bíboros úr, hogy a többi két vértanú koponyaereklyéjével – melyek a nagyszombati jezsuita templomban vannak elhelyezve – együtt azt a körmenetben vihessék Nagyszombat utcáin.

Az ünnepi főpapi szentmise a Keresztelő Szent János-székesegyházban került bemutatásra, délelőtt tízkor. Az egyházi személyek, a Szent György-lovagok hátulról vonultak be a katedrálisba, a menetet Orosch János helybeli, Zvolenský Stanislav pozsonyi, s Erdő Péter esztergom-budapesti érsek zárta. Eljött Judák Viliam nyitrai megyéspüspök is.

A mise kezdetén Orosch János köszöntötte a bíboros urat, megköszönve, hogy elfogadta a meghívást, és vállalta a legszentebb áldozat bemutatását. Hozzátette: habár különböző nemzetiségűek voltak a kassai vértanúk, közös volt bennük az evangélium, Krisztus igéjének hirdetése, terjesztése.

Az olvasmányok magyar és szlovák nyelven, a mise latinul került bemutatásra.
Kőrösi Márk először az Oláh Miklós esztergomi érsek által létesített nagyszombati líceum növendéke volt, majd esztergomi kanonok és komáromi esperes lett. Szeptember elsején ezért emlékeztek rá Komáromban. Társaival a szentségekből erőt merítve vállalták a vértanúhalált. A Krisztusba vetett hit le tudja győzni a népek közötti ellentéteket. Adjon nekünk is hitet e három szent életáldozatának példája, s adjon erőt leküzdeni az ellentéteket – mondta magyar nyelvű bevezetőjében Orosch érsek.

Hírdetés

Nagyszerű okunk van közös ünneplésre – kezdte Erdő Péter bíboros a szentbeszédét. Amikor Kőrösi Márk az esztergomi kanonoki címet viselte, az egyházmegye központja a törökdúlás idején éppen itt, Nagyszombatban működött. Hallottuk az evangéliumban: reményünk és örömünk biztosítéka maga az Isten. A testi halálnál is rosszabb a lélek kárhozatra jutása. Isten az egyedüli úr a lélek sorsa felett. Jézus szavai szerint tehát Istentől kell félnünk, s ehhez bele kell gondolnunk minden képzeletet felülmúló nagyságába. Ő gondoskodik rólunk, számon tartja minden cselekedetünket, személyesen megszólít minket. Nem szabad elbagatellizálnunk Isten hatalmát, nem szabad természetesnek venni irántunk tanúsított szeretetét.

A szeretet és irgalom az ő ajándéka az emberiség megváltására. Megszabadított minden bűntől és a halál hatalmától, és meghívott, hogy Krisztus tanítása szerint éljünk, mely nem szűnik meg a halállal, mert a szeretet erősebb a halálnál. Az egyház Isten országát szolgálja az igehirdetésével, egyházmegyék kialakításával, hitben és szeretetben. Az egyházmegyék meghívják az embereket, hogy éljenek a szentségek mindent átformáló erejével.

Csodálatosak a Gondviselő útjai. Időt kell szánnunk a széthúzás helyett az imádságra. Az ereklyés körmenetet elődeink már az ókorban, az üldözések során is tartották, ami a mai ünnepségünk koronája lesz a szentmise után – tette hozzá a bíboros.

Az igeliturgia a hívek könyörgésével zárult, melyből három magyar nyelven hangzott el. Áldásadás előtt még szót kért Erdős prímás úr. „Valóban átérzem, hogy egyetlen katolikus közösséghez tartozunk és szükségünk van egymásra. Mindenki őriz a közös örökségből egy-egy darabot. Ez ma itt láthatóan összetalálkozott, adja Isten, hogy lelki örökségünk is egy igazi, átható egészet alkosson. Ebben az értelemben kérem minden itt egybegyűltre az Isten áldását – zárta szavait Erdő Péter.

Magyar zarándokok is voltak a Nagy József egykori pozsonypüspöki festőművész által 1987-ben festett Mária-zászlóval Ligetfaluból, Vereknyéről, Főrévből. Csatlakoztak hozzájuk a nagyszombati hívek, a keddenként havonta összejáró közösség tagjai. Az eseményen részt vett Kiss Róbert kanonok, komáromi esperesplébános, nagyszombati érseki helynök is. A lelkiatyák között voltak magyarok is: Szakál László János dunaszerdahelyi esperesplébános, Sálka László vágsellyei esperesplébános, Józsa Attila ógyallai plébános, valamint Németh Rezső nyugalmazott csallóközcsütörtöki lelkiatya.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »