Erdő Péter: a kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell

Erdő Péter: a kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell

BUDAPEST. A kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell – mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XI. országos kongresszusán, az Országházban.

Erdõ Péter rámutatott: ezt az örökséget el lehet herdálni, "mint értetlen utód a nagyszülõk értékes hagyatékát", de meg is lehet becsülni, fel lehet eleveníteni, és "új fényben" életünk középpontjába állítani. Ebben a megújulásban vannak frissen szerzett tapasztalatai Közép-Kelet-Európa népeinek, amelyekre érdemes felfigyelni, amelyeket érdemes hasznosítani és megosztani földrészünk egészével. "Ezért érezhetjük joggal, hogy térségünknek ma különös hivatása van: a keresztény örökséghez hûen új megoldásokat találni az új kihívások között" – mondta a bíboros.

Erdõ Péter kitért arra: a régi idõkhöz képest, amikor a politikai hatalom birtokosai szinte mindnyájan vallásos emberek voltak és a vallás a közélettel hivatalosan is összekapcsolódott, a mai Európa gyökeresen más képes mutat. A közéletet ma nem a keresztény hit szervezi, inkább "egy konkrét vallásoktól függetlenedni kívánó szemlélet mûködik a legfõbb struktúrák hátterében" – fogalmazott.

A bíboros szerint ugyanakkor a kereszténységnek Európában ma is számos "eleven és hatékony jele van". Az európai városok és falvak képét ma is "jellemzõ módon a keresztény templomok határozzák meg", és e templomok többnyire ma is istentiszteleti célt szolgálnak. Az egész nyugati világban Krisztus születésének utólag kiszámolt évétõl számítják az idõt, és vasárnap a munkaszüneti nap, az a nap, amelyen a keresztények a kezdet kezdetétõl Jézus feltámadását ünnepelték – sorolta a bíboros.

Szólt arról is, hogy az európai államok jogszabályai sok olyan társadalmi intézményt, együttélési és viselkedési szabályt rögzítenek, amelyek még a keresztény hit hatására alakultak ki. Az emberi méltóság fogalma, a házasság intézménye vagy akár az emberi jogok régi, klasszikus felsorolásai szerves kapcsolatban álltak a tízparancsolattal és az evangélium értékeivel. "Mindezek az emlékek nem csupán múzeumi maradványok, ma is ezek tudják közölni azt a titkot, ami miatt értelmes és értékes az életünk: Isten létét, irántunk való szeretetét, teremtõ és üdvözítõ tervét" – mondta Erdõ Péter.

Latorcai János, az Országgyûlés alelnöke a Védõk és építõk – Magyarok a keresztény Európában címû kongresszuson úgy fogalmazott: Magyarország ma ismét frontországgá vált, "az elõttünk álló évtizedek kérdése az, hogy elesünk és elsüllyedünk az újkori népvándorlás hullámai között, vagy képesek leszünk olyan védõbástyákat építeni, amelyeket most sem mos el az ár". Építkezni azonban csak erõs alapokra lehet, ez az alap pedig csak keresztény identitás lehet – fûzte hozzá.

Rámutatott arra: Nyugaton a felvilágosodás óta a kereszténység és annak társadalmi tanítása folyamatosan visszaszorul, "miközben a szabadság, az egyenlõség és a testvériség jelszavának a végtelenségig kiterjesztett, amorf értelmezése egyre meghatározóbbá válik". Ennek a gondolkodásnak az eredményei már láthatók Nyugat-Európa nagyvárosaiban, ahol az identitását vesztõ Nyugat helyét egyre jobban átveszi a Kelet és annak szörnyûséges hozománya, a terrorizmus" – hangoztatta a politikus.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök arra figyelmeztetett: az európai keresztyénség nem õrzi a jézusi radikalitást. Gazdag országok gazdag egyházai mintha szégyellnék a keresztet és általában a hagyományos biblikus-keresztyén értékeket. Kínosan ügyelnek arra, hogy a keresztyén jelképek nyilvános használata nehogy sértse a más vallásúak vagy a nem hívõk érzékenységét. Ezért lehet találkozni azokkal a bizarr példákkal, hogy a hívõk leveszik a keresztet a falról, sõt, adott esetben a templom tornyából is. A vallási semlegesség erõltetése azonban egyrészt arctalanná tesz, másrészt az európai gyökerektõl való elszakadást segíti elõ.

A magyarországi helyzetrõl szólva úgy fogalmazott: ma azok hullatnak krokodilkönnyeket a keresztyén Európáért, akik alig teszik be lábukat a templomba, és "fütyülnek a jézusi tanításra". Hozzátette: az emberek könnyen manipulálhatók, az indulatokat könnyen egy bizonyos csoport ellen lehet fordítani. "Könnyen bûnbak lesz a romából, aki úgymond nem akar dolgozni, de a menekültbõl is, aki elveszi a munkánkat és hagyományainkat" – mondta Fabinyi Tamás.

"…a számadatok alapján én is úgy látom, fönnáll a veszély, hogy Európában visszaszorul a kereszténység, de ha csupán sopánkodunk ezen, a külsõ hatalmakat hibáztatjuk és bezárkózással próbálunk védekezni, az nem segít" – fogalmazott, hozzátéve, Luther Márton nyomán "föl kell ismernünk", hogy Isten a megtérésünkre küldte a pogány veszedelmet, az iszlám hódítást, mert ha nem térünk meg, akkor elveszünk".

A magyar keresztyénségre leselkedõ veszélyekrõl szólva a "vad újpogányság" mellett megemlítette a "domesztikált újpogányságot", amely a keresztyénségbõl számûzi a jézusi megbocsátás, az irgalom és az ellenségszeretet tanítását, közben pedig a "vallást olcsó moralizmussá vagy a politikát kiszolgáló tényezõvé teszi" – fûzte hozzá Fabiny Tamás.

Steinbach József református püspök többek között arról beszélt, hogy véget kell vetni a "kirakat-ökumenének", annak, hogy "részletkérdésekkel fárasszuk egymást és teológiai vitákra pazaroljuk erõinket". "Egymást kezét megfogva, együtt kell megmutatnunk, hogy kik vagyunk mi, magyar keresztyének" a Kárpát-medencében és Európában.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselõje azt hangoztatta, hogy a demográfiai problémák megoldásának kulcsa a családok védelme és nem a migránsok betelepítése. A családok megerõsítéséhez azonban kevés a kormányzati segítség, szükség van a privát és a civil szféra támogatására is.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »