Érdemes a szülőföldön tanulni, azt megőrizni (Ballagás a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában)

Érdemes a szülőföldön tanulni, azt megőrizni (Ballagás a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában)

Negyedik alkalommal szerveztek ballagási ünnepséget a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában, ahol csütörtök délben hat agrármérnök szakos hallgatót búcsúztattak oktatóik, diáktársaik.

Csiszér Levente egyetemi adjunktus, az évfolyam felelős oktatója a Gaudeamus dallamára vezette a ballagási ünnepségre az agrártudományi szak végzőseit, a névsorolvasást követően pedig a történelmi magyar egyházak képviselői szóltak a résztvevőkhöz.

Dénes Katinka református lelkész beszédében kiemelte, Isten arra tanít minket, hogy minden ember önmagában is erő és érték, arra tanít, hogy ismerjük fel saját értékeinket, mindazt, amivel ő megajándékozott bennünket. Elmondta, a vártemplom udvarát gyönyörű levendulabokrok és rózsák díszítik, egy szép kert, mely egy sapientiás hallgató, egy fiatal hölgy álmából született – azóta ennek a csodának minden nap örvendenek.  „A Jóisten nektek adta a földet, hogy valami szépet, jót alkossatok, mutassatok fel ennek a világnak” — szólt a ballagókhoz, s hangsúlyozta: egyetlen ember képes megváltoztatni a világot, s az általa elvetett mag pedig harmincszor, százszor annyit is képes teremni.

„Minden, ami a természettel, a földdel, a terméssel van kapcsolatban, az kicsit az Istennel is kapcsolatban van” – fogalmazott Péterfi Ágnes unitárius lelkész. Úgy vélte, a végzős hallgatók pályaválasztásukkal arra kötelezték el magukat, hogy az anyatermészettel bölcs gazdaként bánjanak, hogy élhetővé tegyék azt minden ember számára. Rámutatott, környezetünk nem más, mint Isten tökéletesre formált temploma, az a hajlék, amelyet állandóan óvnunk, szeretnünk kell, és amellyel felelősségteljesen kell bánnunk.

Ilyés Zsolt plébános azt kívánta a végzősöknek, hogy sokszor tudják csodálattal, tisztelettel szemlélni azt, amihez eszközt, tudást és képzést kaptak, hogy munkájukban tudjanak örömet találni, valamint eredményeket elérni. 

Hírdetés

Az erdélyi magyarok számára létfontosságú, hogy minden szinten biztosítva legyen az anyanyelvi oktatás, hiszen ezáltal valósulhat meg az erdélyi magyar értelmiségi réteg utánpótlása és bővítése – fejtette ki beszédében Horobeț Emil egyetemi docens, az EMTE marosvásárhelyi karának dékán-helyettese. Reményét fejezte ki, a Sapientia jó közösség volt arra, hogy a ballagó hallgatók elsajátítsák a megfelelő elméleti tudást és gyakorlatba is tudják azt ültetni.

Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere azt kérte a végzősöktől, hogy maradjanak itthon, „mert bárhová is mentek, az soha nem lesz az otthonotok”. Arra buzdította a fiatalokat, hogy legyenek bátrak, vállalkozzanak és legyenek hangosak, „mindig a megfelelő helyen és időben, hogy az a közösség, amely titeket felnevelt, meghallgasson és tanulhasson tőletek” — mondta. 

Nyárádi Imre István, a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának igazgatója beszédében kitért arra, hogy a 2018-ban indult évfolyamból csak kevesen vehetnek részt a tanévzárón, nem mindenki tudta végigjárni a négy éves utat. „Ez azt jelenti, hogy Sepsiszentgyörgyön is tartjuk a színvonalat, a szelekció működik, teszi a dolgát, és nem könnyű végigjárni, teljesíteni az alapképzésetek négy tanévének követelményeit” — mutatott rá. Felidézte, ballagó hallgatóik számos tanulmányúton vettek részt, teljes mértékben kifogták a járványhelyzet okozta on-line oktatási periódust, ugyanakkor részesei lehettetek azon folyamatnak is, amely révén a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság az idén februári ellenőrzést követően akkreditálta az agrármérnöki szakot. Hangsúlyozta, az egyetem törekedett arra, hogy olyan bölcső legyen a hallgatók számára, melyben szakmai formálódásuk a kor kihívásainak megfelelő módon és színvonalon valósulhasson meg.

Csiszér Levente, az évfolyam felelős oktatója arra hívta fel az ünneplők figyelmét, hogy a most ballagók 1959 után a negyedik agrármérnök-generáció, amely magyarul tanult és végzett Erdélyben. „Ti vagytok a záloga annak, hogy érdemes idejönni tanulni, itt, Erdélyben, a szülőföldön maradni, a szó valós és átvitt értelmében is őrizni és művelni azt a földet, amit nagyapáink, apáink szereztek meg keserves munkával, amelyet ránk hagytak, és amelyen nekünk is élnünk, halnunk kell” — fogalmazott.

A végzősök részéről Kusztos Irma, míg a diáktársak részéről Bodó Szabolcs mondott beszédet. A tanévzárót az oklevelek és a kalászok átadása zárta, az ünnepség végén pedig felcsendült a régi székely himnusz.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »