Erdélyben csak pălincă főzhető

Erdélyben csak pălincă főzhető

Hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. A szakmabeliek valóságos szélmalomharcot folytatnak, de egyelőre nem jártak sikerrel.

kaszonfeltizi palinkafozde vn 010_b(képeink illusztrációk)

Hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá a termékük címkéjére a pálinka magyar elnevezését. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze annak román megfelelője, a pălincă szó kerülhet a feliratra. A Krónika azt követően járta körül a témát, hogy a napokban az Európai Bizottság kiadta a Romániában palackozott, földrajzi oltalmat élvező szeszes italok jegyzékét, amelyben egyebek mellett a pălincă megnevezés is szerepel.

Apró eltérések

Mint Vigh Beáta márkavédelmi szakértő a Krónika megkeresésére elmondta, a most kiadott jegyzék mindössze megerősíti a korábbi szabályozásokat, ugyanis egy 2008-as európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a megnevezés már földrajzi oltalmat élvezett, mint ahogyan Magyarországon is a pálinka. A szakértő emlékeztetett, ez az európai uniós szabályozás a különböző földrajzi vidékek hírneves és hagyományos szeszes italait hivatott védeni és azonosítani az előállítási szabványok, termékkategóriák és földrajzi árujelzők alapján.

Ilyen értelemben a pălincă és pálinka megnevezések földrajzi árujelzők a címkéken, és ezért van az, hogy a pálinka megnevezés eredetvédett, és kizárólag Magyarország területén használható magyar gyümölcsből cefrézett és palackozott párlatokra, amelyek alkoholtartalma 37,5-86 százalék között van. A barackpálinka megnevezés ellenben használható, négy osztrák tartományban is, míg a törkölypálinka csak magyar szőlő törkölyéből készülhet Magyarországon.

A pălincă megnevezés is ugyanilyen földrajzi árujelző – tette hozzá Vigh Beáta –, csak kizárólag Románia területére, ahol azonban igazából Erdélyben van történelmi hagyománya a pálinkakészítésnek, és vannak ma is híres, nemzetközileg elismert pálinkakészítők, akik prémiumminőségű termékeket állítanak elő. A romániai pălincă megnevezésű szeszes italnak egyébként minimum 40 százalékos alkoholtartalmúnak kell lennie, és kizárólag gyümölcspárlatból készülhet, cukor és aromaanyagok hozzáadása nélkül, még a 368-os számú, 2008. évi rendelet alapján. A gyümölcskategóriák szerint még ezenkívül eltérő szigorítások vannak érvényben – avatott be a márkavédelmi szakember.

Egy és mégsem ugyanaz

„Az úgymond két italnak a két országban érvényes, hasonló, mégis néhány apróságban eltérő, szigorú előállítási szabványnak kell megfelelnie. De bármilyen furcsa is számunkra, itt a két szó nem egymásnak fordítása, megfelelője, hanem törvény szerint másfajta eredetet jelölnek, más-más szabályozással” – válaszolta ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy miért nem írható rá a palackra, hogy oroszhegyi szilvapálinka, amikor a két szó nyelvi szempontokból tökéletesen ugyanazt jelenti. Vigh Beáta szerint azonban azon termékek kapcsán, amelyek mind a hungarikum előírásainak, mind a romániai jogszabálynak egyszerre megfelelnek, lehetne egyeztetni a címkézésről, ha van erre akarat.

„Mint látható, az EU-s jogszabályok időről időre módosíthatóak, ezúttal is egy jegyzék módosításáról beszélünk tulajdonképpen” – mutatott rá a romániai magyar közösség számára igen fontos elvárásra, hiszen miközben a politikum, a civil szféra, illetve az egyszerű emberek szintjén is minden eszközzel küzdünk azért a román államigazgatási szerveknél, hogy anyanyelvünket minél szélesebb körben használhassuk, ebben az esetben éppen az anyaország tiltja a pálinka szó használatát.

kaszonfeltizi palinkafozde vn 009_b

Ötletes név kell

A márkavédelmi szakember egyébként azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az a vállalkozó, aki növelni szeretné az eladását, ki szeretné emelni az általa készített termék hírnevét, nem elégszik meg azzal, hogy feltünteti a címkén a termék kategóriáját, legyen az pálinka vagy pălincă, hanem ellátja egy jó márkanévvel, és a továbbiakban ezt a márkanevet védi le, erre építi ismertségét. „Mert mondjuk körtepálinkát is sokan készíthetnek, de lehet a Körtekóstoló Kalapos Kukac (fiktív név – szerk. megj.) körtepálinkája a legfinomabb mind közül, és erre kell brandet építeni” – szögezte le Vigh Beáta.

Kikérik maguknak és perrel fenyegetnek

A „pálinkaháború” eddigi legnagyobb „csatájára” tavaly októberben, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor került sor. Az itteni érintettek akkor is elpanaszolták az egybegyűlteknek, hogy a magyar kormány eredetvédelmi lépései miatt az erdélyiek csak a román megnevezést írhatják rá még a díjnyertes palackokra is. A helyzetet pedig fokozta, hogy akkor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is.

Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál, mert nem akar még egy tokaji-ügyet”. Az újságírói felvetésre, hogy a Székelyföld például elképzelhetetlen pálinka nélkül, a nagymester azt válaszolta, hogy „a pálinka nem Trianon-termék, hanem uniós eredetvédettséget élvező, Magyarországon, magyar gyümölcsökből készülő áru”. „Aki ezzel akar piacra lépni, annak nekimegyünk” – szögezte le Piros László, sőt azzal fenyegetőzött, hogy a délvidéki pálinkalovagokat is feljelenti, amint Szerbia uniós tag lesz, mert évek óta használják a szervezet nevében a pálinka szót.

Megveregetik a vállukat, de nincs előrelépés

„A Gyurcsány-kormány annak idején úgy védett le egy terméknevet, hogy azzal nekünk a Székelyföldön az anyanyelvünket korlátozza” – nyilatkozta az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor az MTI-nek Dezső Tibor, a lovagrend szakmai vezetője. A sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég tulajdonosa most a Krónika megkeresésére elmondta, az erdélyi pálinkafőzők, személyesen ő is, már számtalan petíciót küldtek a magyar földművelésügyi minisztériumnak, Magyarország bukaresti nagykövetsé­gének, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést.

„Mindenki megértette a problémánkat, megveregették a vállunkat, de nem történt semmi, még a tárgyalásig sem jutottunk el” – osztotta meg tapasztalatait keserűen Dezső Tibor. A székely pálinkafőző abban bízik, hogy a hamarosan esedékes Tusványoson terítékre kerül ez a téma is, és körvonalazódhat valamilyen kielégítő megoldás. Azt azonban, hogy erre sor kerül-e, egyelőre nem tudni, ugyanis még arra a javaslatukra sem kaptak választ, hogy szervezzenek a nyári szabadegyetem keretében erről egy kerekasztal-beszélgetést.

kaszonfeltizi palinkafozde vn 006_b

Nyelvi kérdés, nem gazdasági

Az erdélyiek egyébként nem értik, hogy Magyarország miért gáncsolja az ügyüket, miért nem használhatják a pálinka megnevezést, hiszen amint mondják, az sem gazdasági, sem kereskedelmi szempontból nem jelent előnyt számukra, egyszerűen érzelmi töltete van annak, hogy anyanyel­vükön szeretnék feltüntetni termékük nevét.

„Arra gyanakszunk, hogy a magyar szeszipar erős lobbija hátráltatja az ügyünket, de ezt sem értjük, hisz nem jelentenének nagyobb konkurenciát a magyar pálinkának, mint így, a román felirattal, és a minőség sem lehet akadály, hiszen a pálinkák világversenyének számító osztrák Destillatán jobb eredményt értünk el, mint a magyarországi győztes” – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, aki szerint technikai akadálya sincs az Európai Unióban levédett pálinka név határon túli kiterjesztésének, hiszen Ausztria négy keleti megyéjében készített párlat forgalmazható pálinka néven. Sőt – tette hozzá – más európai példa is van arra, hogy egy levédett termék több országban készülhet.

Példaként a borókaízesítésű szeszes italt hozta fel, ami Belguimban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is ugyanazon a néven állítható elő. Dezső Tibor ugyanakkor rámutatott, a Székelyföldön nagy hagyománya van a jó minőségű pálinkának, a marossárpataki főzdében, a nyárádszentsimoni Csipán-főzdében vagy a kibédi Orbán-főzdében több nemzedék óta készül a párlat, ám ezek nem olyan tőkeerős nagyvállalkozások, hogy a piacon veszélyt jelenthetnének a magyar pálinkáknak. Mint emlékeztetett, a Potio Nobilis termékekre is készült teljesen magyar címke, de erre csak azt írhatták, hogy gyümölcspárlat. „Ez nyelvidegen, nem használjuk Erdélyben, olyan, mint a nyakatekerészeti mellfekvenc a nyakkendőnek. A pálinkát, amit mindenki megért, azt szeretnénk felírni” – szögezte le a vállalkozó.

Más fronton is próbálkoznak, abban bíznak, hogyha Románia a későbbiekben még bővíti a védett termékek listáját, abba bekerülhet az erdélyi pálinka megnevezés (románul), akkor ezzel is érvelhetnének a magyar hatóságok előtt, hogy legalább az erdélyi pálinkára terjesszék ki a magyar megnevezés használatának jogát. Ezzel viszont az a gond, hogy a lista bővítése nagyon lassan halad, és nem is biztos, hogy a háromszékiek által javasolt megnevezés végül bekerül. A sepsiszentgyörgyi Dezső Tibor különben az első erdélyi, sőt romániai pálinkafőző, aki a világ legjelentősebb párlatversenyén, az osztrák Destillatán aranyérmet szerzett, akkor a kajszibarackpálinkájával, de világhírű a vadmálnapálinkája, és több más párlata szerzett díjakat a világversenyeken.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »