Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága

Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága

Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.
Ha cseresznye, akkor Magyardécse. Olyanszerű gyümölcstermesztési axióma ez Erdélyben, mint a makói hagyma vagy a vecsési savanyúság Magyarországon.

Hírdetés

Nem véletlen, hogy a közkedvelt nyár eleji gyümölcs származási helyével egyre többen visszaélnek.

Bukaresttől Szatmárnémetiig sok árus odabiggyeszti a zömmel Bulgáriából származó, ízetlen cseresznyehalmok mellé Magyardécse román falunevét, Cireșoaiát, és máris drágábban kínálják portékájukat. A megvezetett vásárlók csak akkor sejtik, hogy valami nincs rendben, ha már kóstoltak décsei cseresznyét, aminek az íze semmivel nem hasonlítható össze.

Erről is társalgunk a vízmosta, nehezen járható mezei utakon, miközben Balla László terepjáróján a cseresznyeszüretelő család fele tartunk a határba. A 31 éves fiatalember nyolc hektár gyümölcsöst gondoz, amiben ötvözi a család több évszázados gyümölcstermesztési tapasztalatait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kertészmérnöki szakán szerzett tudásával. Két piacolás között találkozunk Magyardécsében: barátnőjével, Dórával – akivel jövőre tervezik az esküvőt – hetente kétszer is úton vannak 500-600 kg cseresznyével székelyföldi településekre, ahova rendelésre visznek gyümölcsöt. A korábbi években is működött az online piac, a koronavírus-járvány miatt idén azonban felértékelődött az interneten vagy telefonon megrendelt áru házhoz szállítása.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »