Erasmus+: A szakszervezet és a HÖOK is mielőbbi megoldást szorgalmaz a kormány és az Európai Bizottság képviselőitől

Erasmus+: A szakszervezet és a HÖOK is mielőbbi megoldást szorgalmaz a kormány és az Európai Bizottság képviselőitől

Ez a döntés nagyon negatívan érint bennünket és azt szeretnénk, ha a Bizottság ezt megváltoztatná

– mondta az Alfahír megkeresésére Bokányi Ljudmilla egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Miskolci elnöke arra reagálva, hogy az Európai Bizottság (EB) megvonná a támogatást azoktól a magyar egyetemektől, ahol a kormány által kinevezett politikai vezető az elnöke a kuratóriumnak.

A kormány úgy fogalmazott, hogy március közepéig kell megegyeznie és megoldást találni az EU döntéshozóival közösen, de az idei Erasmus+ programjait nem is érinti az EB döntése. Egyébként a Miskolci Egyetem is érintettje az EB döntésének, mivel az intézmény tulajdonosának számító kuratóriumi alapítvány elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter.

Bokányi Ljudmilla elmondta, az Erasmus+ program nyomán sokezer hallgatójuk juthatott ösztöndíjhoz és folytathatta tanulmányait külföldön olyan nemzetközi környezetben, amely aztán sokat segített a karrierjükben. Többen köztük olyan államtitkárok is az Erasmus+ program keretében jutottak diplomához, akik később az Orbán kormányt képviselték. 

A kormánynak tehát most az is a felelőssége, hogy tárgyaljon, próbáljon kompromisszumra jutni az EB képviselőivel. Próbáljanak egy olyan megoldást találni, ami nem hozza hátrányos helyzetbe a hallgatókat.

Bokányi Ljudmilla hangsúlyozta, a Miskolci Egyetem kuratóriumába magasan kvalifikált embereket neveztek ki, de jelezte, ez a helyzet már jóval korábban alakult így, amikor az egyetemeket alapítványi irányítás alá helyezték.

Hírdetés

A leginkább érintett hallgatók is hasonló véleményen vannak. Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) októberben megválasztott új elnöke az Alfahírnek nyilatkozva jelezte, korábban is megfogalmaztak kritikákat és javaslatokat az egyetemek működtetését átalakító modellváltás kapcsán, de Bokányi Ljudmillához hasonlóan úgy véli, a brüsszeli döntés a hallgatókat sújtja elsősorban.

Mindazonáltal azt is gondoljuk, hogy a helyzet rendezése érdekében folytatott viták során, nem lehet tárgya a hallgatók oktatásához vagy más egyetemi szolgáltatások mint például a cserediák programokhoz való hozzáférés sérülése

– mondta lapunknak Eszterhai Marcell.

A HÖOK elnöke hangsúlyozta, hogy az Erasmus program nemcsak a felsőoktatást érinti, hanem a közoktatás és a sportot is és 2019-ig 14 ezer diák hallgató és diák vett részt az Erasmus+ programban amit csak a járvány szorított vissza.

Azt várjuk tehát a kormánytól és persze az Európai Bizottságtól, hogy a hallgatók 2024-ben is probléma nélkül vehessenek részt az Erasmus mobilitási programban és ne sérüljön a helyzetük. Ennek egyik legfontosabb része a nyelvtanulás is hiszen a csereprogramoknak köszönhetően olyan nemzetközi környezetben fejleszthetik a hallgatók a nyelvi készségeiket és nyilván építhetik ki a kapcsolati tőkéjüket, ami máshogy nem megy. Elesnek a szakmai és más gyakorlatoktól, és az így megszerezhető nemzetközi tapasztalatoktól. Az tehát, hogy egy EU-s tagország ne rendelkezzen az Erasmus programhoz, jelentős presztízsveszteség lehet a hazai felsőoktatás számára

– tette hozzá a HÖOK elnöke.

Eszterhai Marcell abban nem kívánt állást foglalni, hogy a mostani helyzet a kormány korábbi döntése, vagy az Európai Bizottság szigorú álláfoglalása miatt alakult ki, de hangsúlyozta, mindkét tárgyaló féltől megnyugtató megoldást várnak a tárgyalások során.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »