EP-képviselők Putyin ellen is szankciókat követelnek

Levélben fordult több mint ötven európai parlamenti (EP-) képviselő Federica Mogherinihez, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez szankciókat követelve többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nagyija Szavcsenko ukrán pilóta elrablásában és bebörtönzésében játszott szerepe miatt.

A felhívás aláírói beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtanák a felelősöket, akikről listát is csatoltak a levelükhöz. Összesen huszonkilenc orosz állampolgár, köztük Vlagyimir Putyin államfő, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és Alekszandr Basztrikin, a Szövetségi Nyomozó Bizottság elnöke ellen vezetnének be szankciókat. Büntetőintézkedésekről a tagállamok külügyminisztereit tömörítő tanács dönthet.

Az EP-képviselőknek meggyőződése, hogy “az unió nem várhat tovább a válasszal a nemzetközi jog és a minszki megállapodások ezen szégyenteljes és égbekiáltó megsértésére”.

Az aláírók között megtalálható mások mellett Jacek Saryusz-Wolski és Jerzy Buzek néppárti, valamint Szanyi Tibor szocialista, Renate Weber liberális és Jávor Benedek zöldpárti képviselő is.

Nem sokkal később Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke, Andrej Plenkovic, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság vezetője és Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament ukrajnai jelentéstevője felszólított az ukrán pilóta azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására.

A három politikus élesen elítélte a Szavcsenko csaknem két éve tartó, illegális fogva tartásához vezető, Oroszország által elkövetett jogsértéseket, és kafkainak nevezte az ügyben lefolytatott bírósági meghallgatásokat. Mint írták, aggasztja őket az éhségsztrájkot folytató pilóta romló egészségi állapota.

“Meg vannak számlálva a napjai, hacsak szabadon nem engedik” – húzták alá a képviselők.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Szakadárok fogták el, és adták át az orosz hatóságoknak, akik azzal vádolják, hogy köze van két, Luhanszk megyében aknatámadásban meghalt orosz tévés halálához, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt.

Kijev álláspontja szerint a pilótát elrabolták, és kijár neki, hogy ne köztörvényes bűnözőként, hanem hadifogolyként kezeljék. A 2014 nyara óta Oroszországban fogva tartott Szavcsenko – akire az orosz ügyész 23 évi szabadságvesztést és nagy összegű pénzbüntetés kiszabását kérte – az ivóvizet is elutasítva “száraz” éhségsztrájkba kezdett.

———————————

———————————

Szavcsenko nem ismeri el sem bűnösségét, sem az orosz bíróság ítéletét

Nem ismeri el sem bűnösségét, sem az orosz bíróság várható ítéletét Nagyezsda Szavcsenko ukrán főhadnagy és parlamenti képviselő, aki az utolsó szó jogán szólalhatott fel kedden az ellene az oroszországi Donyeckben folytatott perben.

“Nem ismerem el sem bűnösségemet, sem az oroszországi bíróság ítéletét. Elmarasztaló ítélet esetén nem lesz fellebbezés” – közölte ukrán nyelven Szavcsenko, akit két orosz újságíró halálában való bűnrészességgel vádolnak, az Interfax hírügynökség jelentése szerint.

Jogi képviselője, Nyikolaj Polozov szerint Szavcsenko rosszul érezte magát, sőt, az általa folytatatott “száraz” éhségsztrájk miatt életveszélyben van, ennek ellenére úgy döntött, hogy él az utolsó szó jogával.

A pilóta, akinek állapota egyre jobban romlik még az ítélethirdetés előtt meghalhat – tette hozzá ügyvédje.

A vádlott múlt pénteken kezdett az ivóvizet is elutasító éhségsztrájkba, mert a bíró váratlanul most szerdára napolta el a tárgyalás folytatását, így akkor nem volt alkalma beszélni az utolsó szó jogán. Ezt követően a Facebookon tette közzé nyilatkozatát, amelyben egyebek között élesen bírálta Oroszország politikai rendszerét.

A szerdai tárgyaláson Szavcsenko az RBK orosz gazdasági televízió híroldalának beszámolója szerint azt hangoztatta, hogy Oroszországban is meg kell történnie a Majdannak (ezzel a Viktor Janukovics oroszbarát elnököt megbuktató 2014-es kijevi tömegtüntetésekre utalt).
    “A saját példámon akarom megmutatni, hogy Oroszországban le lehet törni a totalitárius rezsim szarvát” – hangoztatta Szavcsenko, és az RBK szerint a padra felállva a középső ujját mutatta fel a bíróságnak.

Ezt követően egy tolmács oroszul felolvasta az ukrán katonanő korábban közzétett nyilatkozatának teljes szövegét, amelyben az rámutatott, hogy mindaddig folytatni fogja éhségsztrájkját, amíg Oroszország “élve vagy holtan” ki nem adja őt Ukrajnának.

A tárgyalóteremben Szavcsenko arról beszélt, hogy folytatja a száraz éhségsztrájkot, ha ügyében egy héten belül nem születik meg az ítélet.

“A bíróság elrabolt egy hetet az életemből, és önöknek csak egy hetük van az ítélethozatalra – amit én talán nem érek meg. Ha az ítélet két hét múlva, vagy még később lesz, emlékezzenek arra, hogy az életemmel játszunk és nekem nincsen vesztenivalóm. Folytatom a száraz éhségsztrájkot” – mondta Szavcsenko a BBC orosz nyelvű szolgálata szerint.

Miután a tárgyalást lefolytató bíró bejelentette, hogy az ügyben március 21-22-én fognak ítéletet hirdetni, a vádlott az ukrán himnusz éneklésébe kezdett, amihez a teremben több támogatója csatlakozott. A BBC szerint a tárgyalás online közvetítése ekkor megszakadt.

Az ügyész március 2-án 23 évi szabadságvesztés és 100 ezer rubel (385 ezer forint) pénzbüntetés kiszabását kérte Szavcsenkóra. Ügyvédjei a vádlott felmentését szorgalmazzák.

A nap folyamán korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megengedhetetlennek nevezte az orosz törvényekkel összhangban lefolytatott bírósági eljárásba történő külső beavatkozást. Peszkov arra reagált így, hogy az Európai Parlament több képviselője a Szavcsenko-ügy miatt szankciók bevezetését sürgette Vlagyimir Putyin elnök és további 28 orosz személy ellen.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben – a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor – szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy köze egy Luhanszk megyei aknatámadásban megölt két orosz tévés halálához, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko viszont kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »