Ennyire tétlenek a szlovákiai dolgozók érdekekik érvényesítésében

Ennyire tétlenek a szlovákiai dolgozók érdekekik érvényesítésében

Az elmúlt negyed évszázadban Szlovákiában volt az egyik legkevesebb sztrájk és munkabeszüntetés Európában. Általános sztrájk egy sem volt, miközben a bekapcsolódó alkalmazottak aránya is messze elmaradt az európai átlagtól.

 

Miközben itthon sikertelenül végződött a választások előtt a nővérek demonstrációja, és a pedagógus sztrájk sem érte el célját, Franciaországban általános sztrájkot és munkabeszüntetéseket hirdettek az Eb idejére a munkatörvénykönyv módosítása miatt. A nyugat- és dél-európai országokban 1980-2008 között 85 általános sztrájk zajlott, ezek közül 38 csak Görögországban. Érdekérvényesítés területén elmondható, hogy le vagyunk maradva.

 

Ilyen egy szlovákiai munkássztrájk… Forrás: Topky.sk

 

…ilyen egy francia… Forrás: Pravda.sk

 

… és ilyen egy görög. Van különbség. Forrás: Postoj.sk

 

Szlovákiában 1991-2011 között 48 sztrájk zajlott a Statisztikai Hivatal adatai szerint, zömében 1991-ben, amikor 21 megmozdulást jegyeztek fel. Ezekben nagyjából 43 ezer ember kapcsolódott be (a lakosság cca. 0,8 százaléka). Összehasonlításul Magyarországon ugyanebben az időben 143 sztrájk zajlott, több mint 430 ezer ember kapcsolódott be (a lakosság 4,4 százaléka). Franciaország pedig egyenesen a milliós nagyságrendű sztrájkok otthona, ahol egy-egy évben több száz munkabeszüntetés is lejátszódhat – mint ahogy az elmúlt hónapokban történt.

 

A legfrissebb adatok még ennél is lesújtóbbak. A munkabeszüntetések napjainak száma 2009-2013 között (tehát a világgazdasági válság kibontakozása alatt, amikor logikusan több megmozdulásnak kéne történnie) – 1000 munkásra vetítve éves átlagbanFranciaországban 171, Németországban 12, az irigylésre méltó Svédországban 4, Magyarországon 2, Szlovákiában pedig 0 volt.

 

Sztrájk miatt kiesett munkanapok száma Európában az elmúlt években (/1000 munkás/év). Forrás: ETUI.org

 

Erősebb jogi keret kéne

 

Az INEKO társadalomkutató intézet kiadványa szerint Szlovákia jogalkotásában több tisztázatlan kérdés is felmerült a sztrájktörvénnyel kapcsolatban. Egy nagy általános törvény hiányában ugyanis nem mindig egyértelmű, jogos-e a sztrájk (mert azt a kollektív szerződések oldaláról kezeli a törvény).

 

A bíróságok hivatottak eldönteni, hogy melyik sztrájk törvényes, és amennyiben nem ítéli annak, a keletkezett kárt a sztrájk kihirdetőjének ki kell fizetni a munkáltatónak – így az állami szektornak több módszer is rendelkezésére áll a sztrájkok megtöréséhez.

 

A legtöbb országban ezért többféle sztrájk lehetőséget is törvénybe foglaltak: sztrájkkészültség, bojkott, munkatempó-csökkentés, szerződés szerinti munka (szigorúan csak a szerződésbe belefoglalt munkakörét végzi el munkás), szolidáris sztrájk és maga a teljes munkabeszüntetés.

 

Szlovákiában egyszerűen nincs kellő nyomatéka. A nővérek sztrájkja nem érte azt az eredményt, amit kitűzött. A pedagógussztrájkot a kormány elbagatellizálta. Mindkettő a választások előtt zajlott. Forrás: Cas.sk

 

Néhány példa

 

Az egyik legtöbb dolgozót mozgósító munkabeszüntetés a 2003-as vasutassztrájk volt, amely során az alkalmazottak 70-80 százaléka vonult az utcákra, és amely 80 milliós kárt okozott az Állami Vasúttársaságnak

 

2006-ban Szlovákia története során először hirdettek sztrájkot az egészségügyi dolgozók. Az Orvosok Szakszervezeteinek Szövetsége által meghirdetett megmozdulás a pozsonyi Egyetemi Kórház és Poliklinikától indult ki, majd fokozatosan csatlakoztak hozzá az eperjesi, kassai, turócszentmártoni egyetemi és kari kórházak másik 20 egészségügyi intézménnyel együtt. A követelések nagyon hasonlóak voltak a mostanihoz: 25 százalékos béremelést és több forrást követeltek az egészségügynek.

 

Viszonylag sok munkást mozgatott meg a gútai Kromberg & Schubert alkalmazottjának sztrájkja 2008-ban, amiben a gyár munkásainak 70 százaléka (mintegy 1300 fő) kapcsolódott be. Jobb munkakörülményekért és magasabb fizetésekért tüntettek.

 

Sztrájk miatt kiesett munkanőpok szerint az EU országai. Szlovákia a leggyengébbek között, pedig bizonyára nem Németország vagy Svédország munkaviszonyaival rendelkezünk. A fehérrel jelölt országokról a térképet összeállító szervezetnek nem voltelég adata. Forrás: ETUI.org

 

A munkások érdekérvényesítésének EKG-ja. A fenti vonaldiagramm a munkabeszüntetések átlagos hosszát jelöli napokban, az alsó a bekapcsolódó munkások arányát mutatja ezrelékben. Forrás: ETUI.org

 

Munkabeszüntetések átlagos hossza 1000 munkásra egy évben. Szlovákia azért nincs rajta, mert az átlaga az egyik legkisebb: 0. Hasonló adattal csak az észtek, a litvánok és a svájciak rendelkeznek. Forrás: ETUI.org

 

Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »