Ennyiért maradnának itthon az orvosok

Ennyiért maradnának itthon az orvosok

Évente ezer-kétezer egészségügyi dolgozó vándorol el Magyarországról a magasabb fizetés, a korszerű körülmények és a nagyobb megbecsülés miatt. Ha nem jön lényeges változás, akkor néhány éven belül nagyon súlyos helyzetbe kerül a hazai ellátás – figyelmeztettek a hirado.hu-nak nyilatkozó szakmabeliek. Mint oly sok esetben, a problémák gyökere most is a pénzre vezethető vissza. Pontosan meg is mondták, mekkora béremeléssel tarthatóak itthon az orvosok, nővérek, szakdolgozók, és hogy mennyivel kellene növelni az egészségügyre fordítandó forrásokat a megfelelő működéshez.

Nem lehet azt állítani, hogy a kormányzat ne tett volna lépéseket az elmúlt években az egészségügy rendbetétele érdekében. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete pedig átlagosan 27 százalékkal nőtt.

Tavaly júliustól a kormány lehetővé tette az egészségügyi dolgozók mozgóbér befagyasztásának felengedését, a mozgóbér elemek alapbérhez történő igazítását, ami az érintett szakdolgozók bérét bruttó 5-15 ezer, az orvosokét 20-25 ezer forinttal emelte. Idén januártól pedig már törvény garantálja a mozgóbérek kifizetését.

Szintén januártól vezették be azt az új támogatási formát, mely szerint a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb 5 évig bruttó 151 ezer forint támogatásban részesülhetnek fiatal szakorvosok, akiknek nettó jövedelme így 270 ezer forint is lehet.

A rezidensek itthon tartása érdekében még 2011-ben indult el a Rezidens Támogatási Program. Jelenleg 5 ösztöndíj-típust tartalmaz, amelyek nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosítanak a programban résztvevőknek. A kormányzati lépések ellenére azonban a szakmabeliek nem elégedettek a jelenlegi helyzettel.

Borús a jövő

– Ha nem növelik meg jelentősen az egészségügynek szánt forrásokat, akkor még többen halnak majd meg idő előtt, még nyomorúságosabb lesz az emberek sorsa Magyarországon, mivel még kevesebb lesz a hadra fogható munkaerő – festett igen borús képet a jövőről a hirado.hu-nak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete elnöke is. Dénes Tamás szerint az ösztöndíjprogramok ellenére kilátástalan helyzetben vannak a kezdő orvosok, hisz nem látják, hogy karrierjük elejétől a nyugdíjukig hogyan alakul az életpályájuk.

Egymásnak feszül a szakma

– Az ösztöndíjak csak időszakos reményt adnak, nem valódi bérelemek, hisz nem számítanak bele az ügyeleti díjba, a nyugdíjba és csak néhány évre szólnak – magyarázta.

Ráadásul óriási bérfeszültséget okoznak az egészségügyön belül. Egy fiatal orvos ugyanis a különböző juttatásokkal együtt többet keres, mint a tanára, aki több évtizede praktizál már.

Fáradt, szegény orvosok

Nem ritka, hogy egy orvos másod-, vagy akár harmad-, negyedállást vállal azért, hogy meg tudjon élni, ami viszont kihat a teljesítményére, mivel nem tud eleget pihenni. Mivel nincs elegendő munkaerő az egészségügyben, a bentlévőknek többletmunkát kell vállalniuk, kevesebb időt tudnak egy-egy betegre fordítani, így csökken az ellátás színvonala is. Sokszor még a minimumfeltételek sem teljesülnek, pedig a beteg érdeke a pihent orvos volna – hívta fel a figyelmet Éger István.

Csak a béremelés segít

– Jelenleg sem a tárgyi, sem a személyi, sem pedig az anyagi feltételek nincsenek meg. A problémákat csak a dolgozók frusztrációjának csökkentésével lehetne kezelni. Pénz bevonásával mérséklődne az elvándorlás is, több ember maradna a rendszerben, akik között eloszlana a feladat – tette egyértelművé Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A nekünk nyilatkozók egyetértettek abban, hogy évente nagyjából 600 milliárd forinttal kellene több forrást biztosítani az egészségügynek. Még ettől sem lenne nyugat-európai színvonal – ezt nem is várják el -, a 2-3 százalékos GDP-arányos növeléssel a visegrádi négyek országaival (rajtunk kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia) kerülnénk egy szintre.

Ennek alapján a rezidenseknek nettó 300 ezer, a szakorvosoknak 500 ezer, a főorvosoknak pedig 700 ezer forint lenne az alapbére. Szükség lenne a szakdolgozók fizetésének emelésére is, körülbelül a jelenlegi duplájára, legalább nettó 200 ezer forintra – közölte a rezidensszövetség elnöke.

A fizetésemelés lehetne a kulcsa a hálapénz kivezetésének is, amely egyébként senkinek sem érdeke. Az orvosnak, azon túl, hogy megmérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, azért nem, mert megalázó, erkölcstelen és kiszámíthatatlan, hisz nem tudja, mennyit keres majd a következő hónapban. Az államnak azért nem, mert egy jelentős szektor részben a feketegazdaságban működik; egyes felmérések szerint 40-60 milliárd forintot tesz ki a paraszolvencia.

A hálapénzre vezethető vissza az is, hogy sokszor a fiatal orvost nem engedik beteghez jutni, vagyis akadályozza a minőségi rezidensképzést is. Továbbá a betegek sem kerülnének abba a helyzetbe, hogy a pénztárcájuk vastagsága dönti el, milyen ellátást kapnak, holott korábban járulék formájában már fizettek érte.

Drasztikus lépések jöhetnek

A Magyar Orvosi Kamara szerint a teljes béremelés 3-4 év alatt megtörténhetne, ehhez azonban már jövőre jelentős pluszforrásokat kellene az egészségügynek biztosítani, sőt, a MOK az idei költségvetést is megnyitná további források érdekében.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a múlt héten aláírásgyűjtő kampányt indított, az Emberi Konzultáció az egészségügyért akció keretein belül, a fenntartható egészségügy érdekében. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány növelje a forrásokat, és tekintse nemzeti ügynek az egészségügyet.

Ha előbbi nem történik meg, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete és a Magyar Rezidens Szövetség is kész radikális módszerekhez nyúlni. Vizsgálják a sztrájk lehetőségét, és adott esetben ismét tömegesen letétbe helyezhetik a felmondólevelüket is.

Kérdéseinkkel megkerestük az egészségügyi kormányzatot is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága közölte: a kormány minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete, és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll. A kormányzat az egészségügyi dolgozók számára minden, jogszabályban is vállalt béremelést, bérkiegészítést, támogatást teljesített és teljesít.

A kabinet rendszeresen egyeztet az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel, az érdekvédelmi szervezetekkel és a kamarákkal is, hogy velük együtt alakítsa ki azokat a további intézkedéseket, amelyekkel a dolgozók élet– és munkakörülményei és a betegellátás színvonala tovább javítható.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »