Testünk lehet izmos, formás, mozgásunk akár egy gazelláé, szemünk egy sasé, de mégsem tudjuk letagadni a korunkat. Az évek – akár a fákon az évgyűrűk – bőrünkön is meglátszanak.
Bőrünk legkülső, egyben legvékonyabb rétege az epidermis. Osztodó sejtekből áll, amelyek folyamatosan pótolják a legfelső réteg külső behatások folytán elhalt sejtjeit. Az epidermisnél vastagabb az alatta található irha (dermis), amely kollagént, elasztikus rostokat, és szövetközti anyagokat tartalmaz. A kollagén adja a bőr szakítószilárdságát, az elasztikus rostok a bőr nyújthatóságát teszik lehetővé. A szövetközti tér kitöltéséért a szövetközti anyagok közül a hialuronsav felelős. Az irha védi és támasztja a benne található ereket, idegeket. Vastagsága 0,6 mm-től (szemhéj) 3 mm-ig (talp és tenyér) terjed. Támasztó, védő és párnázó szerepe a bőralatti zsírszövetnek (subcutis) is van, amely lazán köti a bőrt az alatta található struktúrákhoz. E réteg vastagsága függ a rassztól, a kortól, endokrin és tápláltsági állapottól. A testfelületen mindenhol megtalálható, kivéve a szemhéjakat, illetve a férfi nemiszerveket fedő bőrterületet. Izmok is vannak a subcutan szövetben, továbbá vérerek és nyirokerek, illetve számos izzadtságmirigy és hajhagyma is leér idáig – írja a Házipatika.com.
A várható élettartam növekedésével a különféle szervrendszerek, köztük a bőr öregedése egyre inkább előtérbe kerül. A bőr öregedése természetes folyamat, amely mindenkinél jelentkezik, a kérdés csak az, hogy mikor válik szembetűnővé.
Az öregedéssel járó változások a bőrön szemmel is jól láthatók. Ezen változások közül különösen a szövetközti térben történő folyamatok fontosak, például csökken a szövetközti folyadék tisztasága és az idős bőr kevesebb hexózamint, mukopoliszacharidot, kondroitin-szulfátot és hialuronsavat tartalmaz. A hiányuk végül ráncok kialakulásához vezet.
A ráncok először a mimikai izmok körül, majd máshol is megjelennek. Sokaknak a keze válik foltossá, mások narancsbőrös combjukat rejtegetik a ruha alatt, a petyhüdt tokákról nem is beszélve. Léteznek persze olyan szerencsés kivételek, akik szinte egész életükben ránctalanok, bársonyos bőrűek maradnak, de sajnos ők vannak kevesebben.
A bőr öregedése belső és külső okokra vezethető vissza. A belső okok miatti öregedés genetikailag meghatározott, génjeinkben hordozzuk mint leendő betegségeinket, sokat nem tehetünk ellene. A természetes öregedés során a bőr szárazzá, rugalmatlanná válik. Az arc ráncosodását az ismétlődő és szokássá vált izomösszehúzódások váltják ki. Amikor az arcizom összehúzódását, rövidülését a felette lévő bőr nem követi, előbb-utóbb ráncok keletkeznek. A bőr öregedését befolyásolja még: a bőr vastagsága, a bőr alatti zsírszövet vastagsága, a bőr víztartalma, illetve a kollagén és elasztikus rostok megoszlása és egymás közötti aránya.
A külső okok miatti bőröregedést a környezeti hatások idézik elő. Ezek közül a legfontosabbak a dohányzás, a szél, a vegyi anyagok és mindenekelőtt az ultraibolya (UV) fénysugárzás. A külső okok estében, már a mi döntésünk, hogy mennyire tesszük ki bőrünket ezeknek az ártalmas hatásoknak.
Az UV-B sugárzás (280-320 nm) felelős a fokozott napfény-expozíció után kialakuló napégésért. Többszöri UV-B-expozíció tartós DNS-károsodást okoz, és az összpontosult UV-B adagtól függően bőrdaganat alakulhat ki. Az UV-A fény (320-400 nm) csak nagyon nagy dózisban okoz elváltozást a bőrön, ugyanakkor erősen pigmentálja azt, és hosszú távon a bőr idő előtti öregedését idézi elő. A bőrgyógyászok és kozmetikai sebészek a legkülönfélébb beavatkozásokat végzik nap mint nap az öregedés dermatológiai jeleinek eltüntetéséért.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
