Cudar idők jönnek Németországban (is). A berlini elnöki palota már nem világít éjszaka. Hannover városa elzárja melegvizet a medencék és edzőtermek zuhanyzóiban, az önkormányzatok pedig országszerte fűtött menedékeket készítenek elő, hogy télen így óvják majd az embereket a hidegtől. És ez még csak a kezdete egy olyan válságnak, amely most, augusztus elején még csak sejteti a legdurvább arcát. A Bloomberg elemző-cikke nagyon beszédesen úgy fogalmaz, hogy a gázhiány következményeinek leginkább kiszolgáltatott Németországnak mindössze három hónapja maradt, hogy kitaláljon valamit.
Még mindig forró a nyár, de a közélet gondolatban már az őszi és téli hidegen gondolkodik. Ahogy Európa minden országa, úgy a németek is érzik az Oroszországból érkező energia módszeres leépítésének fájdalmas következményeit. Németország különösen, ahol a gáztárolók az éves fogyasztás mindössze 16 százalékát tartalmazzák, az ország gázellátásának 60 százalékát adó vezetékes gáz ellátása pedig már most rendkívül alacsony, és szinte borítékolható, hogy a fűtési szezonra az oroszok elzárják a gázcsapokat.
A német gazdaság energiaigénye miatt pánikba került, és ez a pánik előbb utóbb ragadóssá válik, tekintve, hogy Európa legfontosabb gazdaságáról van szó, amelynek minden problémája kihat az egész kontinens gazdasági teljesítményére.
Előrejelzések szerint az orosz gázcsapok őszi elzárása 4,8 százalékos gazdasági recessziót és 200 milliárd eurós anyagi kárt okozna a német gazdaságban. Az előbbi adat a Nemzetközi Valutaalaptól, az utóbbi a magától a német Bundesbanktól származik.
„Az előttünk álló kihívások óriások, és a gazdaság és társadalom jelentős területeit érintik”
summázta a nyilvánvalót a német alkancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter, miután nemrég ismertette a tervet, amellyel az energiahordozók költségeinek növekedését részben a fogyasztókra terhelték át.
„De mi egy erős ország és erős demokrácia vagyunk. Ezek jó előfeltételei a válság leküzdésének”
próbált pozitív felhangot adni mondandójának Habeck.
Márpedig a helyzet úgy áll, hogy ha az oroszok elzárják a gázcsapokat, és beköszönt a tél, a jelenlegi tartalék megszorítások nélkül tíz napra lenne elegendő.
Sem vezetékes, sem cseppfolyósított gázból nincs elég
A helyzet azonban továbbra is súlyos. A Kreml alacsonyan tartja – mindenféle technikai indokokra hivatkozva – az Északi Áramlat 1-en érkező földgáz mennyiségét. Európa legnagyobb fontosságú orosz gázt szállító vezetéke jelenleg 20 százalékos kapacitáson működik.
Ez azért is probléma, mert a téli hónapokban a fogyasztást a földgáztárolók és a vezetékeken folyamatosan érkező földgáz mennyisége együtt fedezik. Egyik vagy másik nem tudja kiváltani egymást, még akkor sem, ha a korábbinál nagyobb LNG szállítmányok érkeznek. Az LNG azonban rövidtávon nem tudja orvosolni a problémát, mert nincs elég fogadóterminál, sem infrastrukúra, de még elég LNG sem a piacon a teljes pótlásra.
A mainstream sajtó érvelése szerint az oroszok így akarják megosztani Európát. Ám minden valamirevaló elemzőnek látnia kellett, hogy a nyugati szankciók és Ukrajna felfegyverzése szükségszerűen ezt a választ csikarja ki az oroszokból.
A megszorítások már el is kezdődtek
A helyzet pedig már most, a nyáron egyre fájdalmasabbá kezd válni. A legnagyobb német ingatlanfejlesztő már bejelentette, hogy csökkenteni fogja az éjszakai fűtés intenzitását az által bérbe adott lakásokban, ingatlanokban, a középületekben pedig lekapcsolja a termosztátokat – köztük a német szövetségi parlament épületében, a Reichstagban is.
Az Északi Áramlat 1-es vezeték alacsonyan tartott kapacitása miatt a 68 százalékra feltöltött német tárolókban hamarosan nem nőni, hanem csökkenni fog a földgáz mennyisége. A német kormány eredeti céliránya 95 százalékos töltöttségi szint lenne november 1-jére. Ez mára egy teljesen irracionális elvárássá vált.
A vállalati szektor már a legrosszabbra készül. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint az ipari vállalatok 16 százaléka fontolóra veszi a termelés csökkentését vagy teljes leállítását. A német vegyipari óriás, a BASF SE azt tervezi, hogy csökkenti az ammónia termelését – ami a műtrágya egyik kulcseleme – mert a költségek veszteségessé teszik a gyártást.
Az amerikai cégek már menekülnek
De nem csak Németországban indult meg a süllyedő hajóról való menekülés: a magas energiaárak miatt az amerikai CF INdustries Holding Inc. végleg bezárja egyik brit műtrágyagyártó üzemét. A szintén amerikai Cargill Inc, ami a világ vezető gabonakereskedője, egy brit olajosmagvak sajtolását é feldolgozását végző nagyüzemet zár be, míg Franciaországban a Carrefour és Monoprix szupermarketek az energiafogyasztásuk összehangolt visszavágásáról állapodtak meg.
Katasztrofális adatok a német kiskereskedelemről
És ha ez nem lenne elég, hétfőn érkezett egy rendkívül aggasztó adat a német kiskereskedelem teljesítményéről. Eszerint Európa legnagyobb gazdaságában
a kiskereskedelem júniusban az egy évvel ezelőtti júniusi szinthez képest reálértékben 8,8 százalékot esett vissza. Ez a legnagyobb mértékű éves visszaesés a rendszeres adatfelvétel 1994-es elindítása óta, vagyis 28 éve.
A nominális csökkenés 0,8 százalékos csupán, de a brutális infláció miatt reálértékben ez akkora különbséget jelent.
Az élelmiszerek kereskedelme reáléréken 7,2 százalékkal estek vissza, de megzuhant a forgalom a csomagküldő és internetes kiskereskedelem szektorában is.
A benzinkutak forgalma ugyanakkor nőtt.
A német gazdaság az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében stagnált, vagyis gazdasági növekedése 0,0 százalék. Elemzők szerint ha szerencsénk van, akkor nem megy mínuszba, de arra esély sincs, hogy pozitívba forduljon az harmadik vagy negyedik negyedben.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
