Emlékévet hirdettek Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából

Emlékévet hirdettek Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából

Ünnepi szentmise keretében nyitották meg a szlovákiai Komáromban január 6-án az Esterházy János Zarándokközpont, a Pázmaneum Társulás és a felvidéki magyar nyelvű Mária Rádió, a Mirjam Rádió által közösen meghirdetett Esterházy-emlékévet.

Kiss Róbert nagyszombati püspöki helynök és Lépes Lóránt, a felvidéki magyar nyelvű Mirjam Rádió igazgatója mutatta be a szentmisét, amelynek keretében megnyitották a mártír gróf, Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.

*

Isten Szolgája Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. Édesanyja a lengyel Elżbieta Tarnowska grófnő, édesapja gróf Esterházy János Mihály volt.

A Trianon után Csehszlovákiába szakadt felvidéki magyarság kiemelkedő politikai vezetőjeként, majd Prágában és Pozsonyban parlamenti képviselőként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban. Esterházy azon túl, hogy a „keresztény hit buzgó megvallója és az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezője volt”, a legnagyobb veszélyek közepette sem félt felemelni szavát mindennemű jogtiprás ellen. Annak ellenére, hogy személye folyamatos támadások kereszttüzében állt, sohasem szűnt meg hirdetni a közép-európai (s elsősorban a magyar–szlovák) sorsközösség és kiengesztelődés fontosságát.

A keresztény társadalmi tanítás elveire épülő politikai küzdelmei mellett 1939-ben tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásában. 1942-ben a pozsonyi parlament képviselői közül egyedül ő utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálását kimondó törvényt. Ezt követően számos üldözött zsidó életét mentette meg azzal, hogy Magyarországra menekítette őket, amiért a Gestapo körözte, s a nyilasok is letartóztatták.

Kereszténysége és magyarsága miatt 1945 után neki is üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészül. Miután tiltakozott a csehszlovákiai magyarokat a Beneš-dekrétumok miatt érő jogfosztás és üldözés ellen, letartóztatták, a Gulagra hurcolták, majd távollétében, Pozsonyban kötél általi halálra ítélték. Négyéves szovjet kényszermunka után tért vissza Csehszlovákiába, ahol halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatták.

Esterházy 12 évig szolgálta népét hivatásából fakadóan keresztény politikusként, majd 12 évet kellett raboskodnia kommunista börtönökben, tüdőbajtól sújtva, súlyos szenvedések közepette. Hosszú évekig tartó börtönkálvária után, 1957. március 8-án, a szentség jegyében halt mártírhalált a morvaországi Mírov börtönében. Az életét és szenvedését vezeklésként Istennek felajánló Esterházy János halála után a hatóságok még földi maradványait sem voltak hajlandóak kiadni hozzátartozóinak.

Tragikus történetéről évtizedeken át tartó kényszerű elhallgattatás után csak a rendszerváltást követően lehetett beszélni. Temetésére csak halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján kerülhetett sor, végakaratának megfelelően szülőföldjén, a zoboralji Alsóbodokon. Életművének tényszerű feltárása után, 2019-ben Krakkóban megkezdődött boldoggáavatási eljárása. Tisztelői a jelenleg is folyamatban lévő eljárást és Isten szolgája lelki testamentumának megvalósítását a 2021. január 6-án online megtartott ünnepi szentmise keretében megnyíló Esterázy-emlékév eseményeivel és imáival is szeretnék lelkiekben támogatni és megerősíteni.

Hírdetés

*

Az Esterházy János Zarándokközpont, a Pázmaneum Társulás és a Mirjam Rádió kéri az egyházi és világi közösségek és intézmények, civil szervezetek és egyéb társulások csatlakozását a kezdeményezéshez.

Az emlékévhez az Isten szolgája Esterházy János életét, mártíriumát felidéző saját események megrendezésével, vagy az emlékévet meghirdetők által szervezett és kiajánlott programok átvételével lehet csatlakozni. Az emlékévben tervezett programokat (konferenciákat, előadásokat, pályázatokat, irodalmi esteket, kiállításokat, filmbemutatókat) a járványügyi helyzet függvényében nyilvánosan vagy az online térben rendezik meg.

Isten szolgája Esterházy János szolgálata, mártíromsága lelki iránytűként szolgál a felvidéki és az egyetemes magyarság, illetve minden más nemzet fiai számára is. Az általa képviselt hit, erkölcs, hazaszeretet és megbékélés olyan értékek, amelyekre korunk értékválságba sodródó világának egyre nagyobb szüksége van. Ezért is szükséges, hogy Esterházy János életpéldájára és munkásságára irányítsuk közösségünk és a velünk élő népek figyelmét. A lengyel-magyar származású, egykori mártír sorsú politikus példája a keresztény Európa védelmében éppúgy, mint a visegrádi négyek népei megbékélésében is nagy szerepet tölthet be. Fontos lenne, hogy az emlékév rendezvényei minél szélesebb körben népszerűsítsék az Esterházy János által tudatosan vállalt és képviselt keresztény érékrend aktualitását és fontosságát.

Ezt az értékrendet képviselte a Karácsonyi dalok Európáért című, Szent II. János Páltól és Isten szolgája Esterházy Jánostól vett idézetek felhasználásával készült koncertfilm, amely az Esterházy-emlékév előzetes, felvezető programjaként az M5 kulturális televízió karácsonyi műsorkínálatában kapott helyet. A koncertfelvétel továbbra is megtekinthető a Képmás Magazin honlapján és az Esterházy János Zarándokközpont honlapján.

Az Esterházy János Zarándokközpont múzeuma lehetővé teszi a mártír politikus életével kapcsolatos dokumentumfilmek és kiállítások kölcsönzését, illetve segítséget nyújt az Esterházy életével kapcsolatban megjelenő legújabb kiadványok bemutatását s terjesztését segítő helyi rendezvények megtartására.

Az Esterházy-emlékév kezdeményezéséhez már eddig is több magyarországi, szlovákiai, csehországi és lengyelországi egyházi és világi szervezet jelezte csatlakozási szándékát. A kezdeményezők kiemelt fontosságúnak tartják, hogy az Esterházy-emlékévre a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében kerül sor, ami lehetőséget ad arra, hogy Esterházy János börtönkörülmények közti Eucharisztia-tiszteletére (rabtársai „járó szentségtartónak neveztek”) is fény derüljön a kongresszusi programban. Ezért fokozni szeretnék a boldoggá avatásáért folyó munka és imádság intenzitását, illetve az e célt szolgáló lelki programok hatósugarának kiterjesztését.

Az Esterházy János Zarándokközpont Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnájában a boldoggáavatási járás kezdete óta minden hónap első szerdáján szentmisét mutatnak be az egyházi eljárás eredményes lefolyásáért. A Felvidék.ma hírportál az eddigi vállalását folytatva minden hónap első szerdáján továbbra is élő adásban közvetíti az Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott szentmisét. Az emlékév kapcsán szeretnék kiterjeszteni az elsőszerdai szentmisék bemutatását minden olyan felvidéki, illetve kárpát-medencei magyar plébániára, ahol magukénak érzik a mártír gróf oltárra emelésének ügyét. A Mirjam Rádió a hónap első szerdáján Komáromból közvetített szentmiséivel csatlakozik a kezdeményezéshez. Ezzel a folyamattal párhuzamosan megkezdődik a boldoggá avatásért folytatott Kárpát-medencei imahálózat kiépítése. Az Esterházy János Zarándokközpont az emlékévben szeretné megerősíteni Isten szolgája Esterházy János életének népszerűsítési kampányát az elérhető egyházi és világi médiafelületeken.

Az Esterházy János Zarándokközpont, a Pázmaneum Társulás és a felvidéki Mirjam Rádió kéri a csatlakozni szándékozó szervezetek és intézmények képviselőit, hogy az [email protected] és az [email protected] címen 2021. január végéig szíveskedjenek jelezni, milyen rendezvénnyel vagy eseménnyel szeretnének kapcsolódni az Esterházy-emlékév lelki programjához.

Forrás és fotó: Esterházy János Zarándokközpont

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »