Embert mentettek a Dunából Budapesten

Embert mentettek a Dunából Budapesten

Tavaly 53, idén már 10 embert sikerült élve kimenteni a Dunából a fővárosban.

A bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón a rendőrség és a mentőszolgálat munkatársai a vízi balesetek veszélyeire hívták fel a figyelmet.

Prohászka Richárd alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője ismertette: rendőrkapitányságuk a Duna teljes magyarországi szakaszán teljesít szolgálatot, 417 folyamkilométeren, de a mellékágak és a part menti területek is hozzájuk tartoznak. Elsődleges feladatuk a vízi közlekedés folyamatosságának, biztonságának garantálása, de az ő feladatuk a vízből mentés is. A fővárosban a nap 24 órájában mentő járőrözést tartanak,

Budapesten a bejelentéstől számítva jellemzően 2-8 perc alatt tudnak a helyszínre érni.

Lakatos Adrienn, a kapitányság munkatársa ismertette: a szolgálati hajóval a vízbe esett ember mellé állnak, lehetőség szerint a leggyorsabb technikával beemelik őt a vízi járműbe, és ha szükséges, megkezdik az újraélesztését. Ezután a legközelebbi kikötőben átadják a mentőszolgálatnak.

A sajtótájékoztatón a mentési folyamatot is bemutatták: Csécsi Somát, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjét “mentették ki” a Dunából.

Hírdetés

Prohászka Richárd rámutatott: gyakran eszméletlen embert találnak a vízben, ezért a megközelítésekor leállítják a hajó motorját, nehogy a hajócsavarral sérülést okozzanak neki. A kimentettet még a hajón izolációs fóliába csavarják, amellyel használattól függően a kihűléstől és a túlhevüléstől is meg tudják óvni.

Amikor valaki a Dunába esik vagy a folyóba ugrik, sokféle egészségi kockázattal kell számolnia. Bár az ember az állandó testhőmérsékletét egy ideig fenn tudja tartani, hideg közegben viszonylag hamar megkezdődik a lehűlés. Ha ez súlyos sérülésekkel társul, akkor a folyamattal biztosan számolni kell, gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén pedig a kihűlés még gyorsabb lehet – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Hozzátette: az izolációs takaróba csavart embert a mentők buborékfóliára fektetik, ami szintén abban segít, hogy a testhőmérséklet helyreálljon. Ezután egy teljes test rögzítését lehetővé tévő hordágyra fektetik, mivel nem tudják, hogyan került a vízbe, így potenciálisan súlyosan sérültnek tekintik. Oxigént is biztosítanak a számára, hogy javítsák a szöveti oxigénellátást, majd a mentőautóban melegített infúziót is bekötnek neki, hogy megállítsák a testhőmérséklet csökkenését.

Győrfi Pál rámutatott: ezek az esetek nagyon veszélyesek, ezért

ha valaki például “buliból” vagy fogadásból a vízbe ugrik, azt is kockáztatja, hogy a becsapódás ereje miatt gerincsérülést vagy koponyasérülést szenved. Ráadásul a Dunában keletkező örvények még azt is lehúzhatják, aki stabilan tud úszni.

Prohászka Richárd az MTI kérdésére elmondta: a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság által tavaly élve kimentett 53 ember közül egy volt a tavaly májusi Hableány sétahajó balesetének utasa.

Nyitókép: Pixabay

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »