Emberi tartózkodásra alkalmatlan fogdák

Emberi tartózkodásra alkalmatlan fogdák

Nemcsak a fogvatartottak élnek elfogadhatatlan körülmények között, de az őröket is borzasztó állapotok várják a pihenőkben és az irodákban a Belügyminisztérium által fenntartott Gyorskocsi utcai fogdában, amely emberi tartózkodásra alkalmatlan – állapította meg az ombudsman lapunk által megismert jelentése. Ráadásul a számítógépek nem képesek rögzíteni a rabokat megfigyelő felvételeket, és az épületnek vannak olyan részei, amelyeket nem lát a kamera. Székely László törvénymódosítást sürget, mert sérülnek az előállított, ám büntetőeljárás alatt még nem álló emberek jogai.

Két olyan budapesti fogdát vizsgált az alapvető jogok biztosa legutóbbi, OPCAT-ellenőrzése során, ahol általában rövid ideig tartózkodnak őrizetesek, illetve bizonyos esetben az előzetes letartóztatásban lévők (az OPCAT az ENSZ kínzás elleni egyezményének jegyzőkönyve, ami a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását célozza – a szerk.).

A Gyorskocsi utcai fogdában az ombudsman azt tapasztalta, hogy a működő részekben a zárkák két-, illetve háromágyasak, a kétszemélyesek kevesebb mint 6 négyzetméteresek, a háromágyasok alapterülete pedig alig haladja meg a 8,5 négyzetmétert. Az Aradi utcai fogdában 15 zárkában 36 ember fér el. A látogatócsoportnak mintegy fél órát kellett az Aradi utcai épület előterében várakoznia, mielőtt beengedték volna őket, mert a személyzet nem ismerte az OPCAT rendelkezéseit és a csoport jogosultságait, pedig az ilyenkor szükséges teendőkről az országos rendőrfőkapitány korábban utasításban tájékoztatta az érintetteket.

Székely László ombudsman jelentése megállapította: a Gyorskocsi utcában a személyzet munkavégzéséhez a legalapvetőbb feltételek sincsenek meg, a fogda területe huzamos emberi tartózkodásra alkalmatlan.

A személyzeti helyiségek és a konyhák állapota is leromlott, az őrök pihenésére szolgáló egyik kis terem ablaka tűzfalra néz, ezért nagyon gyér a természetes megvilágítás. A személyzeti öltözőben kevés a mozgástér, az öltözőszekrények közötti szűk térben nem lehet közlekedni, ha a szekrények ajtaja nyitva van. A személyzeti zuhanyzó is rossz állapotban volt, a világítótesteken nincs bura, a lámpákban több helyen csak egyetlen villanykörte ég.

Az őrizetesek fogva tartásának körülményei jogszabályt sértenek: az egy fogvatartottra jutó mozgástér nem éri el a három négyzetmétert. A falakon zsírnyomok voltak, a linóleum több helyen feljön a padlóról. A zárkákban nincs külön vécé és zuhanyzóhelyiség, a fogvatartottak közös fürdőt használnak, ahol jelentős beázások nyomai, kosz és penésznyom volt látható. A zárkákban az ágyak végén rögzített, éles szélű, balesetveszélyes asztalok találhatók. A fogdához tartozó sétaudvarok közül két úgynevezett sétabokszban is több centiméter magasan állt a víz.

Az őrparancsnok irodájában lévő megfigyelő monitorok rendkívül rossz állapotúak, több monitoron szinte semmi sem látszott. A számítógépeken nem lehet tárolni a felvételeket, vagyis később nem lehet felhasználni azokat egy esetleges bántalmazás miatt indult büntetőeljárás során. Ráadásul vannak olyan területek, például a lépcsőfordulók, amelyeket nem „lát” a kamera. Az Aradi utcában sem sokkal jobb a helyzet. A zárkák kevés természetes fényt kapnak, a közös fürdőhelyiségben a falak és a berendezés penészes volt. A személyzeti iroda és pihenőhelyiségek sem kapnak elegendő természetes fényt, az első emeleten az őrök pihenésére szolgáló egyik helyiségnek egyáltalán nincs ablaka.

A Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetben a nap 24 órájában dolgozik egy orvos és egy ápoló. Szabadság, valamint a tömeges előállítások okozta nagy munkateher esetén előfordul, hogy az orvosnak vagy az ápolónak egyhuzamban 24 óránál is többet kell dolgoznia.

A fogdába történő elhelyezést megelőzően a fogvatartottak orvosi vizsgálaton vesznek részt, amelynek során nyilatkoznak arról, hogy szednek-e valamilyen gyógyszert. Az orvos azonban nem írhat fel vényköteles tablettát. Ha a fogvatartott otthonában van a szükséges gyógyszerből, rendőri kísérettel hazaviszik, hogy magához vehesse, más esetben a beteget kórházba szállítják, és a kórházi orvos írja fel az orvosságot. A bonyolult eljárás szükségtelen és indokolatlan, hiszen a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az intézet orvosa felírja a szükséges gyógyszert.

Az orvosi vizsgálatnál a kíséretet ellátó rendőrök is jelen vannak, ami a biztos szerint befolyásolhatja a rendőri alkalmazásban álló orvos szakmai döntését, hiszen a fogvatartottaknak esetlegesen bántalmazásból eredő sérüléseikről is nyilatkozniuk kell. Székely László leszögezte: a független orvosi döntés érdekében a vizsgálatot rendőr távollétében, vagy oly módon kell elvégezni, hogy a rendőri kíséret hallótávolságon kívül, legfeljebb látótávolságban legyen. Az elhelyezés előtt egyébként a fogvatartottak írásbeli tájékoztatót kapnak jogaikról, de a látogatás idején szóbeli tájékoztatás ezzel kapcsolatban nem hangzott el, pedig a befogadásra várók között írástudatlan személy is volt, aki csak a nevét tudta lebetűzni. Ez jogszabálysértő, ha ugyanis az őrizetes írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni.

A személyes adatok kezelésével is súlyos gond van: az orvosi vizsgálat eredményét tartalmazó orvosi szakvéleményt ugyanis az őrizetesek többi irata között, oly módon tárolják és kezelik, hogy ahhoz a személyzet tagjai korlátozás nélkül, bármikor hozzáférnek.

Az ellenőrök több, elhelyezésre váró fogvatartottal is beszéltek, és az derült ki, hogy a bánásmódra vonatkozó panaszok az előállítás során eljáró rendőri szerveket érintik. Az egyik fogvatartottat például – elmondása szerint – hajnali fél négykor előállították, majd nyolc óra hosszat ült egy széken, mire délután három órakor kihallgatták. A Gyorskocsi utcai fogdába következő éjszaka vitték, addig nem kapott sem enni, sem inni. Bár már az előállítóban megadta az édesanyja elérhetőségét, ennek ellenére őt csak a délután értesítették.

A Gyorskocsi utcai intézmény által készített jelentés szerint a fogvatartottak 19 alkalommal panaszoltak a fogdai elhelyezést megelőző rendőri bántalmazást. A panaszok rendőrök által elkövetett ütlegelésre, rugdosásra, megtaposásra, fájdalmas bilincselésre, arccal az aszfaltra nyomásra, az ujj hátracsavarására, bottal ütésre, vízzel leöntésre, vesébe térdelésre, ököllel megütésre vonatkoztak. Két panaszos azt mondta, hogy más bűncselekmények beismerését akarták kikényszeríteni a rendőrök belőle az ütlegeléssel. A panaszok többségében vagy nem történt intézkedés, vagy a parancsnoki kivizsgálás azt állapította meg, hogy „a rendőri intézkedés és a kényszerítő eszközök alkalmazása jogszerű és arányos volt”.

A fogvatartottak 2014-ben öt, 2015-ben hét esetben éltek panasszal rendőri bántalmazás miatt az Aradi utcai fogdán. Itt az egyik fogvatartott például arról számolt be, hogy az előállításánál a rendőrök ráléptek a nyakára és így fényképezték magukat, eltörték a szemüvegét. Egy külföldi állampolgár (feltehetően egy migráns) pedig arról beszélt a vizsgálócsoportnak, hogy épp a magyar–horvát határnál álló vonaton pihent, amikor őrizetbe vették. Az általa rendőrnek vélt személyek megütötték az arcán, hátratekerték a kezét, a földre szorították. A rendőrautóban megbilincselték, majd a szemére sötét szalagot tettek, ezután Budapestre hozták, de kihallgatása során már jelen volt tolmács és ügyvéd is.

Az ombudsman jogszabály-módosítást sürget, a fogvatartottak egészségi állapotára vonatkozó adatok kezelése ügyében pedig a Nemzet Adatvédelmi és Informá-ciós Hatósághoz fordult. Székely László hangsúlyozta: a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosítja a büntetőeljárás alatt még nem álló, de a rendőrség által már előállított, fogva tartott személy számára a jogi képviseletet és a hozzátartozó értesítését. Ezért felkérte a belügyminisztert és az igazságügy-minisztert, úgy módosítsák a rendőrségről szóló, valamint a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy az a jövőben lehetőséget biztosítson a fogvatartottnak hozzátartozója haladéktalan értesítésére, ha ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ugyanígy azt is törvényben kell rögzíteni, hogy a fogvatartott az elhelyezést követően jogi képviselőjét is haladéktalanul értesítheti; ha pedig ezzel nem él, részére kirendelés útján kell a jogi képviseletet biztosítani.

Az ombudsman ezenfelül arra is kérte a Belügyminisztériumot, mint a Gyorskocsi utcai fogda fenntartóját, gondoskodjon az intézmény, különösen a sétaudvar, teljes felújításáról és emberi tartózkodás céljára alkalmassá tételéről, valamint tegyék lehetővé, hogy a fogda orvosa a szükséges gyógyszert felírja a fogvatartottnak.

Lapunk kereste az ügyben a Belügyminisztériumot, de lapzártánkig nem reagáltak.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tavaly január óta végzi az úgynevezett OPCAT-ellenőrzéseket, amelyek célja a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése, a szabadságukban korlátozott emberek jogainak védelme. A korábbi jelentések számos visszásságot tártak fel egyebek a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáján, a kaposvári Zita Gyermekotthonban, illetve a fiatalkorúak tököli börtönében.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »