Embargót sértve került a libamáj a kínai pultra

Embargót sértve került a libamáj a kínai pultra

A marhahús mellett kacsára és libára is igény lehet a kínai piacon – állította az Origónak Kun Gábor, a titokzatos Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese. Szerinte sikeres a keleti nyitás, bár a számok épp az ellenkezőjét mutatják. Elkeseredésre azonban semmi ok, „a kereskedőházi rendszer olyan befektetés, amely a jövőben meghozza a gyümölcsét” – oldotta föl a hivatalnok a súlyos ellentmondást. A bizakodásra az is okot ad, hogy „a kínaiak kimondottan bíznak a magyarokban és a magyar termékekben” – állította Kun.

Kijátszották a kínai hatóságok figyelmét

Árnyalja a képet, hogy egy tavaly februári madárinfluenza-eset miatt Kína több mint egy éve nem enged be baromfiterméket Magyarországról. Ezért is volt a résztvevőknek furcsa, hogy az idén januárban Pinghu városában megnyílt, általában üres hodályban helyet kapott magyar pavilonban – más áruk mellett – liba- és kacsamájat is kiállítottak. A kínai hatóságok figyelmét kijátszva valakik becsempészték a magyar baromfiárut.

A számok azt mutatják, hogy a keleti nyitás egyelőre nem éri meg, ám Kun Gábor, a kereskedőházak vezérigazgató-helyettese bizakodó. Azt mondta, hogy a folyamat befektetés a jövőbe. Nyilván igaza lehet, hiszen a Szijjártó Péter miniszter felügyelte állami kereskedőház 32 éves vezetőjének karrierje meredeken ível fölfelé: 3 éve kereskedelmi asszisztensként kezdte, egy évvel később pedig már a vezérigazgató-helyettesi székben ült. Erősíthette iránta a bizalmat az is, hogy a Dunakeszi futsalcsapatában Szijjártó csapattársaként rúgja a bőrt.

Nagy a titkolózás

A szakember arról a hatalmas sikerről is szólt, hogy az EU-ból Magyarország tudott elsőként marhahúst exportálni Kínába. „A kínaiak kimondottan bíznak a magyarokban, ezáltal a magyar húskészítményekben és a magyar élelmiszer-biztonságban.” Jelenleg három magyar vállalatnak van engedélye arra, hogy marhahúst szállítson Kínába. Az idén januárban Sanghajban átadott rakomány a Tendon Kft.-től származik, ettől vásárolta meg és adta tovább a kínaiaknak az állami kereskedőház. Kun szerint a kínaiak meg voltak elégedve az első magyar marhaexport-szállítmánnyal, mivel a kereskedőház már a másodikat bonyolítja, ami kétszer akkora mennyiség, mint az első volt. Telefonon megkerestük a Tendon Kft. tulajdonosát, ő is számoljon be a sikerekről. A tulajdonos, Kovács Róbert azonban meglepetésünkre elhárította az érdeklődést, és kérdéseink hallatán elköszönt. Nem árulta el sem azt, hogy mekkora lesz a következő szállítmány, sem az áru forrását. Így nem tudtuk kideríteni, hogy egyáltalán magyar terméket szállítottunk-e Kínába, hiszen a Tendon külföldről is importált marhahúst.

Mire megy el a 10 milliárd?

Az állam több mint 10 milliárd forintot költ arra, hogy több mint 50 országot érintő kereskedelmi irodahálózatot hozzon létre. Az óriási költekezés körül azonban sok a kérdőjel. Nem világos, hogy mi lesz a feladata a többek közt Ománban, Irakban, Iránban és Vietnamban létesítendő irodáknak. Különösen azokban az országokban vet fel kérdéseket a terjeszkedés, ahol már működik magyar kereskedőház. Ugyanakkor utóbbiról sincsenek kézzel fogható adatok, ugyanis sem az állami társaság, sem az azt felügyelő külügyi tárca nem szolgáltat pontos adatokat. Nem tudni, hány van belőlük, mennyibe kerülnek, hány alkalmazottal működnek, és azt sem tudni, hogy az üzemeltetéshez vásároltak-e ingatlant, vagy bérlik-e azt és mennyi pénzért. A minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a partner irodahálózat létrehozására kiírt közbeszerzés nem jelent irodavásárlást, hanem a pályázóknak „országspecifikus akciótervet” kell készíteniük, ami kitér a munkavégzés javasolt helyszínére is. Vagyis 10 milliárd forintért még csak ingatlant sem vásárol a társaság, vélhetően tanulmányokra megy a csillagászati összeg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »